Önkéntes uniós lobbisták

A civilszervezetek számos kifogásának dacára is elégedettnek tűnik az Európai Bizottság a brüsszeli lobbistákat összegyűjtő érdek-képviseleti nyilvántartással (magyar nyelven: https:// webgate.ec.europa.eu/transparency/regrin/welcome.do#). A 16 hónappal ezelőtt beindított, lobbiregiszternek is nevezett adatbázisról szóló és várhatóan ma nyilvánosságra kerülő éves jelentésében a bizottság úgy vélekedik, hogy az eddigi biztató eredmények alapján nem szükséges kötelezővé tenni az érdekkijárók számára a listára történő feliratkozást.

Az érdek-képviseleti nyilvántartást mindeddig folyamatosan kritizálták a lobbitevékenység átláthatóbbá tételéért küzdő szervezetek. Szerintük ugyanis az önkéntes jelentkezés, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségek gyenge szabályozása miatt a regiszter használhatósága – a bejelentkezők viszonylag magas száma ellenére is – megkérdőjelezhető.

Az EUobserver birtokába jutott brüsszeli helyzetértékelés azonban lényegesen derűlátóbb, és valódi sikerként könyveli el, hogy már több mint kétezren vétették magukat nyilvántartásba, gazdasági és civil érdekeket képviselő lobbiszervezetek egyaránt. Az EB megítélése szerint a lobbiregiszter eddigi működése az elvárásoknak megfelelő volt, ezért továbbra sem indokolt a regisztráció kötelezővé tétele.

A bizottsággal ellentétben ugyanakkor az Alter-EU civilszervezet rámutat, hogy a jelentkezők viszonylag magas száma önmagában nem minden. Uniós becslések szerint a közel 2600 brüsszeli lobbicég kevesebb mint negyede iratkozott fel eddig ugyanis, miközben az adatbázisban szereplő többi társaság teljesen jelentéktelen, és sok esetben csupán a nagyobb ismertség vagy az uniós forrásokhoz való hozzáférés reményében regisztráltatta magát.

Az önkéntes jelentkezés lehetőségének megtartásával együtt a bizottsági jelentés is sürgeti a szabályok szigorítását. Így például az egyes lobbicégeknek a jövőben nem a bevételük százalékában, hanem nagyságuktól függően 50, 100 és 250 ezer eurós pontossággal kell közölniük, mennyit költöttek egy-egy ügyfél érdekképviseletére. Brüsszel ezenfelül egy további kritikára is meg kíván felelni a jövőben, amennyiben az eddiginél pontosabban meghatározza, mi számít lobbitevékenységnek.

A szigorítások mellett az EU egy másik területen is frontot nyitott a lobbizás átláthatóbbá tételéért, nyíltan figyelmeztetve a „kettős játékot űző” tanácsadó cégeket, illetve ügyvédi irodákat. Ezek ugyanis mindeddig ragaszkodtak azon állításukhoz, hogy aktívan nem vesznek részt lobbitevékenységben, csupán elemzésekkel, tanácsadással foglalkoznak. A bizottság azonban emlékeztetett rá, hogy számos tanácsadó cég olyan szolgáltatást kínál fel ügyfeleinek, amelyek révén „páratlan kapcsolati lehetőségekre” tehetnek szert uniós körökben. EUobserver

Hazánkban – és Olaszországban – ugyanakkor a válaszadók ennél is nagyobb hányada, 67 százaléka vélte úgy, hogy a lobbizás jó hatással van a döntéshozatali folyamatra. Ezzel együtt az átláthatóságot a magyar válaszadók 60 százaléka súlyos gondnak tartja.

Hazánkban – és Olaszországban – ugyanakkor a válaszadók ennél is nagyobb hányada, 67 százaléka vélte úgy, hogy a lobbizás jó hatással van a döntéshozatali folyamatra. Ezzel együtt az átláthatóságot a magyar válaszadók 60 százaléka súlyos gondnak tartja.-->