Dúl a harc az új uniós posztokért
Mivel Csehország is ratifikálta, így elhárult az utolsó akadály a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől. Az EU egyik alapdokumentumának számító szerződés erősíti az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepét, nem mellékesen pedig lehetőséget ad az európai polgároknak arra, hogy közelebb kerüljenek a döntésekhez, jobban érvényesítsék saját elképzeléseiket.
A szerződésnek mégis talán abból a szempontból van a legnagyobb jelentősége, hogy létrehoz két újabb tisztséget. Az egyik az EU elnökének számító Európai Tanács (ET) elnöke funkció, a másik az Unió kvázi külügyminiszteri posztja, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. E két új tisztségért a tagállamok között nagy harc folyik, ami várhatóan éjszakába nyúló brüsszeli alkudozások során dől el a következő két hétben.
Az ET elnöki tisztségére az egyik legesélyesebbnek Herman Van Rompuy belga miniszterelnököt tartják. „Mellette szól, hogy kompromisszumkész politikus, olyan személyiség, aki képes közvetíteni a tagállamok között” – mondta Korányi Dávid, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, külpolitikai főtanácsadó, akit lapunk a szóba jöhető jelöltekről kérdezett. Korányi szerint ugyanakkor jó esélyei vannak Jan Peter Balkenende holland kormányfőnek is. Rajtuk kívül természetesen számos név felmerült, de mint a szakállamtitkára elmondta, az ET elnökének megválasztásakor arra is figyelemmel lesznek a tagállamok, hogy Európa mely régiója adja a tisztséget betöltő politikust.
„Az EU kormányaként működő Európai Bizottság elnöke a portugál José Manuel Barroso, az Európai Parlament elnökének a lengyel Jerzy Buzeket választották” – emlékeztetett Korányi Dávid. A külpolitikai főtanácsadó úgy vélte, éppen ezért van esélye valamely Benelux-állam politikusának az ET elnöke posztjára. Az Unió elnökének is nevezett pozíció olyan tisztséget jelent, amit Mr. Európának is szoktak nevezni. Az ET elnöke jeleníti meg személyében az EU-t, ugyanakkor az Európai Bizottság elnökének mégis erősebb a pozíciója.
A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az EU-nak „külügyminisztere” is lesz. A tisztséget az Európai Szocialisták Pártja szeretné megszerezni, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő így David Miliband jelenlegi brit munkáspárti külügyminiszter lehet. „Persze erre a pozícióra is számos név merült fel. Szóba jött Massimo D’Alema volt olasz külügyminiszter, Olli Rehn finn bővítési biztos, Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője, vagy éppen Bernard Kouchner francia külügyminiszter” – mondta Korányi Dávid.
Az EU döntéshozatali mechanizmusában a szerződéssel nő a nemzeti parlamentek szerepe, továbbá létrejön az európai „népi kezdeményezés”, melyhez egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség. Arra a kérdésünkre, hogy a tagállamok polgárai mindennapjaikban mennyire érzik majd a Lisszaboni Szerződés hatását, Korányi Dávid azzal válaszolt, a szerződésnek elsősorban abból a szempontból van jelentősége, hogy erősebbé teszi az EU-t, az Unió ezáltal hatékonyabban tudja képviselni álláspontját például olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás.
