Eredményes munkát végzett a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal itt, Európa szívében óriási lépéseket tett a tisztességes és hatékony verseny érdekében, és ez a munka jóval az uniós csatlakozást megelőzően elkezdődött. Magyarország immár húsz éve, a csatlakozási előkészületek megkívánta kötelezettségvállalások és teljesítések folyamatában aktívan részt vesz a globális versenytrendekben, versenykultúrájának alapjai pedig ennél is régebbre vezethetők vissza – mondta Neelie Kroes asszony, az EU versenyügyi biztosa.

Megfogalmazásában a belső piac az Európai Unió koronagyémántja, amelyre valamennyi tagállam büszke lehet, és amelynek határok, korlátozások nélküli létét folyamatos együttműködéssel meg kell tartani, továbbá védelmezni is. A GVH eredményesen járul hozzá az Európai Versenyhálózat sikeres működéséhez, és Budapest versenyügyi regionális központként egyengeti, pozitívan befolyásolja a kelet-, közép-európai térség versenykultúráját.

A korszerű, az uniós versenyjogot érvényesítő magyar versenyjogi szabályozás kedvező hatású a versenyügyekre, a tisztességtelen, jogsértő magatartásokkal szembeni hatékony fellépésre, amely gyakran igényli a bizottsággal való szoros együttműködést. Neelie Kroes példaértékű döntésként idézte fel a Visa és a Mastercard kártyákkal kapcsolatos szeptemberi GVH-döntést, amely összesen kétmilliárd forintos bírságot mért a versenykorlátozó megállapodások résztvevőire. A biztos asszonyt elégedettséggel töltötte el, hogy a versenyhatóság nem csupán a kártyatársaságokat, hanem a bankokat is elmarasztalta. Ez azt az elvet erősíti, hogy a gazdaság egyetlen ágazatát sem szabad felmenteni a versenyszabályok alól – hangsúlyozta Neelie Kroes. Felidézte a Római Szerződésnek a gazdasági versenyre vonatkozó cikkelyeit, emlékeztetvén arra, hogy az unió alapítóinak hitvallása már akkor a fogyasztókra irányult, akik napjainkban a legnagyobb károkat szenvedik el a visszaélések miatt. Ezért is oly fontos például a kartellekkel szembeni küzdelem, amelynek eredményeként 2005–2007 között 7,6 milliárd euró megtakarítást könyvelhetett el a bizottság. A GVH ugyancsak kiemelkedő sikereket mondhat magáénak a kartellek felderítésében, munkájával legalább több százmillió forint kártól óvhatta meg a fogyasztókat.

A gazdasági válságról szólván a versenyügyi biztos utalt arra: a belső piac, az eurózóna nélkül még inkább megszenvedték volna a bajokat a tagállamok. A válság próbára tett mindenkit, most az okok feltárására, a tanulságok levonására kell törekedni, és a tapasztaltakat a gazdaság fellendítésére, a verseny javítására kamatoztatni. Ehhez erős politikusokra, erős üzletemberekre, erős szakemberekre és versenyhivatalokra van szükség. Bár bizonyos protekcionista törekvések a válsághelyzetekben elkerülhetetlenek, nem szabad megengedni, hogy az egységes piac szétforgácsolódjék. Elengedhetetlen, hogy az egységes piacon a vállalkozások garantáltan azonos feltételekkel tevékenykedhessenek, és napjainkban elsősorban azokra kell összpontosítani, azokat biztatni, amelyek nem kaptak támogatást, hogy ne szenvedjenek versenyhátrányt. A piac jobb működése érdekében kívánatos a szerkezetátalakítás, a további liberalizáció, az egységes szabályozás, még inkább a normák következetes végrehajtása. Csakis így adhatók megfelelő válaszok a kihívásokra.

A magyar versenyjog, a fejlődő versenykultúra büszkeségre ad okot, de még messze az út vége. Magyarországnak stabilitásra, versenyre és növekedésre van szüksége, hogy mielőbb beléphessen az eurózónába – mondta Neelie Kroes.

Az EU egységes, belső piac létrehozását mozdítja elő, amelynek több szereplője van, több potenciális üzleti partner, vevő, eladó között lehet választani, így nagyobb a döntési szabadság, nagyobb méret- és választékgazdaságosság érhető el. Nagyobb az ösztönzés is a hatékonyságra. Ez árcsökkenést eredményez – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Hozzátette: az ICEG kutatóintézet szerint a 2004-ben csatlakozott országokban az egységes piac, a növekvő verseny 1–2,5 százalékkal mérsékelte a fogyasztói árakat. Az Európai Bizottság elemzése szerint a közös piac 1992–2006 közötti fejlődésének köszönhetően 2,2 százalékkal nőtt az EU GDP-je.

A GVH, az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága és a többi tagállam versenyhatósága ugyanazon célokért, azonos EU-konform versenyjogot alkalmazva, egymással együttműködve dolgozik. Az Európai Bizottság munkája segíti a verseny érvényesülését és ezzel a GVH munkáját. A GVH pedig azt tartja szem előtt, hogy a piacok jobban, hatékony versenyben a fogyasztók hasznára működjenek – mondta az elnök.

Az elmúlt öt évet mérlegre téve elsőként a kartellügyeket emelte ki. Kitért arra, hogy 2004-ben az első nagy kartellvizsgálatok kapcsán sokan nem is értették, miért okoz gondot – és megannyi kárt –, ha a versenytársak összebeszélnek, és felosztják a piacot. Az autópálya-kartell hétmilliárd forintos bírsága sokkolta az üzleti forgalom résztvevőit. Azóta számos titkos megállapodást lepleztek le és marasztaltak el, az útépítőktől az informatikai cégekig, a taxisoktól a bankokig. A hivatal 2004 óta 16 milliárd forint kartellbírságot szabott kijogerősen, és határozatai a bíróságokon is kiállják a törvényességi próbát. Különösen megnövekedtek a fogyasztó megtévesztésével, tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos versenyhatósági ügyek. De növekedett a GVH szigora is, a valótlan tájékoztatások, reklámállítások miatt. A cégek gyakran százmillió forintos bírságot fizethetnek jogsértéseikért. A kemény versenyhivatali fellépésnek lassan érzékelhető a hatása: a hírnevükre valamit is adó vállalkozások igyekeznek óvatosan és pontosan megfogalmazni reklámüzeneteiket, hogy ne érhesse őket versenyjogi kifogás.

Nagy Zoltán emlékeztetett a nagy erőfölényes eljárásokra, amelyek hozzájárultak egy-egy piacnyitás sikeréhez. A MÁV például több módon akadályozta a piacra engedett magánvasutak működését. A versenyhivatali fellépés és az EU vasúti liberalizációs csomagjával összhangba hozott hazai szabályozás révén valóban megnyílt a vasúti teherszállítási piac, és ma 28 országos vasúti engedélyes szolgáltatásai közül választhatnak a fuvarozók.

Az elnök kitért arra, hogy sokszor nem a vállalatok, hanem az állami szabályozás korlátozza a versenyt. A GVH mindig felhívja a figyelmet az ilyen intézkedések káros hatásaira, illetve – tapasztalatai, még inkább ágazati vizsgálatai alapján – gyakran fordul ajánlásokkal az Országgyűléshez. Javaslatai sajnos sokszor visszhang nélkül maradtak. Így például a regionális energiapiac létrehozása még mindig várat magára.

A GVH nagy figyelmet fordít a versenykultúra fejlesztésére. Erőfeszítései nem maradnak eredmény nélkül, növekvőben például a vállalatvezetők versenyjogi tudatossága.

„A versenypolitika szolgálat. A magyar és európai fogyasztók, a hazai és az európai gazdaság érdekében végzett munka, amelyben a GVH a minimumra szeretné csökkenteni a költségeket és a lehető legnagyobbra növelni a hasznokat – mondta Nagy Zoltán. KK