Életbe lép az új EU-szerződés
Az elemzők egyetértenek, hogy a szerződés életbelépésével az EU nagyobb globális befolyásra tehet szert, de azoknak az álmoknak a valóra váltása, melyek szerint az unió bekerül a világ szuperhatalmai közé, még messze van – írja a Reuters.
Magyarország szívből örül a lisszaboni szerződésnek, mert ezzel hosszas tárgyalások és nem csekély kompromisszumok árán létrejött a jogi alap az Európai Unió korszerűbb működéséhez.
Ezt Balázs Péter külügyminiszter nyilatkozta lapunknak, aki maga is részt vett az „európai alkotmányozók” munkájában. Emlékeztetett arra is, hogy tulajdonképpen a 2004-es kibővítésre kellett volna elkészülnie ennek a fontos dokumentumnak. „Hogy ennyit csúszott a szerződés kidolgozása és elfogadása, abban szerepe volt a tagállamok közötti koncepcionális különbségeknek és sajnálatos módon egy új tagállamnak, konkrétan Csehországnak is” – jegyezte meg a külügyi tárca vezetője.
Szerinte a szerződésben rögzített kompromisszumok lágyságát tükrözte már az EU új vezetőinek – elnökének és külügyminiszterének – a kiválasztása. Ez abba az irányba mutat, hogy a tagállamok körében mérséklődött az integrációs szándék: nem akarják a túl erős pozíciókat az unión belül, és a nemzeti szuverenitást feláldozni az integráció oltárán. A külügyminiszter ebből az alkalomból fontosnak tartotta „megüzenni” azt is, hogy Magyarország 2011-es EU-elnöksége a lisszaboni szerződést kísérő jelenségekkel összhangban nem lesz egészen más, mint a mostani soros elnökség, sok mindent megőriz majd a jelenlegi rendszerből.
Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója ugyancsak túl hosszúnak értékelte a ratifikációs folyamatot. Külön kitért a referendumokra, amelyeket annak ellenére rendeztek meg több tagállamban, hogy tudták: a szavazásra jogosultak aligha olvashatták el ezt a hosszú és komplikált dokumentumot. Így a politikusoktól szerzett információk alapján szavaztak, akik rendre félretájékoztatták őket. Függetlenül attól, hogy maga a szerződés mit tartalmazott, olyan, az adott társadalom számára érzékeny kérdésekben hangsúlyozták a szerződés negatív vonásait, amelyekkel maga a dokumentum nem is foglalkozik.
A sok-sok hónapos időveszteség „okkal felveti a kérdést, hogy valóban felelős ratifikáció lehet-e más eljárás, mint amikor körültekintő szakértői munka után a parlament ratifikál?!” – fakadt ki az EU-szakértő.
Az Európai Bizottság–Tanács– Európai Parlament hármasában gyakran két év szükséges ahhoz, hogy egy adott kérdésről döntés szülessen.
Rácz Margit szerint ez az intézményrendszerből fakadó versenyképességi hendikep, amelynek leküzdésében a lisszaboni szerződés – némi jóindulattal – kis előrelépés. Egyúttal utalt a Lisszaboni Stratégia néven elhíresült tízéves felzárkózási programra, amely ezen a döntéshozatali rendszeren kívül működik, és egymagában felhívja a figyelmet arra, hogy a közös döntéshozatal azért sem elég hatékony, mert minden érdekelt fél tartózkodik a tiszta kompetencia megfogalmazásától, és a fejlődéshez szükséges, feltehetően szupranacionális irányú előrelépéstől.
Önmagában nagy érdeme a lisszaboni megállapodásnak, hogy végre pontot tesz az EU-ban a folyamatos szerződésmódosítás végére, s 10-15 éves stabilitást hozhat az integráció működésében. Horváth Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár, aki könyvet is írt az új uniós dokumentumról, emellett fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a szerződés így hosszú távon az EU érdekeit szolgálja, és intézményi szempontból komfortérzetet biztosít a közösség tagjainak. Magyarország szempontjából fontos szerződéses változás, hogy könnyebb lesz a döntés számos területen, így az energiapolitikában, a bel- és igazságügyekben, és hivatalosan is elismerést nyert az energiabiztonság fontossága.
A lisszaboni szerződés főbb újításai
- Jogi személlyé válik az EU- Az alapjogi charta jogilag kötelezővé válik
- A nemzeti parlamenteket bevonják a jogalkotásba
- Új területekre terjesztik ki a minősített többségi szavazási rendszert a tanácsban
- Kettős többség 2014-től: a döntéshez a tagállamok 55%-a és a népesség 65%-a kell
- Blokkoló kisebbség: 2018-tól 4 tagállam, a népesség 35%-a
- 2014 és 2017 között bármely tagállam kérheti a visszatérést a jelenlegi szavazási súlyokhoz
- Szélesebb jogköröket kap az Európai Parlament
- 736-ról 751-re nő az EP-képviselők száma (2014-ig ideiglenesen 754-re)
- Állampolgári kezdeményezések lehetővé tétele 1 millió aláírás összegyűjtésével
- A klímaváltozás elleni harc célja bekerül az alapszerződésbe
- Az EU célként tűzi ki közös energiapolitika létrehozását
- A tagállamok katonai segítséget adnak egymásnak terrortámadás vagy természeti katasztrófa esetén
- Állandó elnök kerül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére
- Közös külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt
- Közös uniós diplomáciai szolgálat létrehozása
- A tagállami és uniós hatáskörök eddiginél világosabb elhatárolása
- Trió elnökség bevezetése a tanácsban
- Az Európai Központi Bank bekerül az unió intézményei közé
- Az euró jogi értelemben is az EU hivatalos pénznemévé válik
- Az unió értékei közé bekerül a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása
- Szabályozzák az EU-ból való kilépés módját
- Jogilag formalizáltan létrejön az eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereiből)
- Az alapjogi charta jogilag kötelezővé válik
- A nemzeti parlamenteket bevonják a jogalkotásba
- Új területekre terjesztik ki a minősített többségi szavazási rendszert a tanácsban
- Kettős többség 2014-től: a döntéshez a tagállamok 55%-a és a népesség 65%-a kell
- Blokkoló kisebbség: 2018-tól 4 tagállam, a népesség 35%-a
- 2014 és 2017 között bármely tagállam kérheti a visszatérést a jelenlegi szavazási súlyokhoz
- Szélesebb jogköröket kap az Európai Parlament
- 736-ról 751-re nő az EP-képviselők száma (2014-ig ideiglenesen 754-re)
- Állampolgári kezdeményezések lehetővé tétele 1 millió aláírás összegyűjtésével
- A klímaváltozás elleni harc célja bekerül az alapszerződésbe
- Az EU célként tűzi ki közös energiapolitika létrehozását
- A tagállamok katonai segítséget adnak egymásnak terrortámadás vagy természeti katasztrófa esetén
- Állandó elnök kerül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére
- Közös külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt
- Közös uniós diplomáciai szolgálat létrehozása
- A tagállami és uniós hatáskörök eddiginél világosabb elhatárolása
- Trió elnökség bevezetése a tanácsban
- Az Európai Központi Bank bekerül az unió intézményei közé
- Az euró jogi értelemben is az EU hivatalos pénznemévé válik
- Az unió értékei közé bekerül a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása
- Szabályozzák az EU-ból való kilépés módját
- Jogilag formalizáltan létrejön az eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereiből)
-->
