Elnökségi tervek Madridtól

A gazdaság talpra állítását, a lisszaboni szerződés gyakorlati átültetését, a polgárok fokozottabb köz- és jogbiztonságát, valamint az „igazi, globális európai külpolitika” hatékony megjelenését tekinti az EU-elnökség négy prioritásának Spanyolország. Az ibériai tagállam 2010 januárjától elsőként látja el az unió soros elnöki feladatait azt követően, hogy Herman Van Rompuy belga miniszterelnököt kinevezték az EU állandó elnökévé és Catherine Ashton eddigi kereskedelmi biztost az európai integráció külügyi és biztonsági főképviselőjévé. A lisszaboni szerződés életbelépésétől azt várják az unió vezetői, hogy felgyorsítja a döntéshozatalt az EU intézményeiben, s hatékonyabbá és demokratikusabbá teszi a 27 tagú közösség működését.

A spanyol elnökségnek négy prioritása lesz – vázolta Madrid terveit Brüsszelben Diego López Garrido EU-ügyi államtitkár. Ezek közül a legfontosabb a gazdaság talpra állítása, a válságból való kilábalás és a munkahelyteremtés előmozdítása. López Garrido a tennivalók közül külön is kiemelte a lisszaboni stratégia helyére lépő EU 2020 programot. Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az új stratégia célkitűzéseinek teljesítését megfelelően monitoringozzák, mert bár az előző lisszaboni program napirendre tűzte a növekedést és a munkahelyteremtést, elmulasztották nyomon követni a tagállamok teljesítményét. Egyidejűleg a prioritást élvező gazdasági teendőik közé sorolta még a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeleti irányelveinek a jóváhagyását.

A spanyol elnökség második prioritása a lisszaboni szerződés végrehajtása. Ezzel kapcsolatban rengeteg a tennivaló, s elemzők egyfajta intézményi és hatásköri káosz, a túl sok feladatvállalás veszélyére figyelmeztetik Madridot.

Harmadik prioritásként – a stockholmi programmal összhangban – a polgárok fokozottabb köz- és jogbiztonságát jelölte meg López Garrido, fontosnak nevezve, hogy felszámolják a szakadékot az EU intézményei és állampolgárai között.

S végül a negyedik prioritás a közösségi külpolitika megerősítése, annak biztosítása, hogy az unió hiteles globális szereplőként jelenjen meg a nemzetközi porondon. Ennek elérésében a spanyol államtitkár szerint segíthet az Európai Tanács elnöke, a közösség külügyi és biztonsági főképviselője és az európai külügyi szolgálat is. Szavaiból kitűnt: Spanyolország különleges jelentőséget tulajdonít az EU külpolitikai fellépéseinek és az Európa jövőjére ajánlásokat kidolgozó reflexiós csoport tevékenységének Felipe Gonzalez volt spanyol miniszterelnök vezetésével.

Spanyolország precedenst kíván teremteni – hangsúlyozta López Garrido. Szerinte elnökségük azért lesz különös jelentőségű, mert átmenetet jelent az eddigi, nizzai modellből a lisszaboni szerződés által fémjelzett új korszakba. Elmondta, programjukat koordinálták az utánuk következő két soros elnök tagállammal, Belgiummal és Magyarországgal. Ez az elnökségi trió közös programot fogadott el a következő 18 hónapra.

Program a triótól

Az EU Általános Ügyek Tanácsa legutóbbi ülésén jóváhagyta a spanyol–belga–magyar elnökségi trió programját. Spanyolország 2010. január 1-jétől, Belgium 2010. július 1-jétől, Magyarország pedig 2011. január 1-jétől látja el az unió soros elnöki feladatait.

A csaknem kilencvenoldalas dokumentum prioritásként kezeli a lisszaboni szerződés végrehajtását, az EU versenyképességének javítására, a foglalkoztatás növelésére és az európai szociális modell megőrzésére új stratégia kialakítását, a gazdasági válság hatásainak kezelését és a kilábalási koncepciók összehangolását, az EU 2014-től esedékes költségvetési keretének előkészítését, az új közös energia- és klímapolitika megerősítését. AFP, EurActiv