Választási kampány van. Nyilván az ellenfél minden érvelésével a saját politikáját akarja erősíteni. Ebbe az adok-kapokba azonban kár belemenni. Már csak azért is, mert más mechanizmusok működnek a két oldalon. Olvasok állítólagos felcsúti beszélgetésekről. Nem tudom pontosan, hogy Lendvai Ildikó hol lakik, de biztos vagyok benne, hogy a jelöltek nem férnek el a szobájában. El se tudom képzelni, ahogy a szocialista jelöltek meg- és bebocsátásra várva állnak az ajtaja előtt. Ez nem az én világom, nem a mi világunk. Nálunk ezek a kérdések vitában dőlnek el – mondta a Népszabadságnak Hiller István arra a felvetésre, hogy az MSZP országos listáját most is Gyurcsány Ferenc határozza meg.
A MSZP-ben végrehajtandó változásokról elmondta: állandóan meg kell újulni. És nem az a megújulás, ha kétévente új fotóalbumot rakunk össze. Többet változott ez a világ az elmúlt másfél évben, mint az elmúlt tízben. Az elmúlt tízben pedig többet változott, mint az elmúlt ötvenben. Persze el lehet játszani az ottfelejtett dzsungelharcost, akinek élete végén elmondják, hogy már vége a háborúnak, csak azt nem tudja, ki nyert. Meg kell újulni, a gondolkodásban mindenképp.
Az egyik oldalon alkalmazkodj, a másik oldalon pedig alakíts. Az egyéni és közösségi megújulás folytonos. Ha egy párt nem tud megújulni, az azért van, mert önmagával foglalkozik. Sokáig az volt az elsődleges hír, hogy vajon ki kerül be az MSZP országos választási bizottságába. Pedig állítom, hogy ez alig pár száz embert érdekel, s ebben már benne vannak a fideszesek is.
Hozzátette: Mesterházy Attila kormányfő-jelöltkénti első megszólalásai szolgálják azt, amiben ma a legnagyobb hiány van az MSZP környékén: a hitet. Számomra fontos, hogy egy közösség ne csak napirendi pontokban gondolkodjon, hanem legyen érzelmi viszonyulása is. A baloldaliságnak, a szociáldemokráciának Magyarországon legalább egyharmadnyi támogatottsága van. Legalább.
Hogy ez egy adott választáson hány mandátumot jelent, azt az adott pillanat dönti majd el. A hagyományos, a magyar történelemben másfél évszázada jelen lévő liberalizmusnak is tíz–tizenöt százalék közötti bázisa van. A mérlegkészítéskor majd azt kell megnézni, hogy az adott lehetőségből mennyit tudtunk megvalósítani. Hogy az egész pályán játszottunk, vagy csak a saját tizenhatosunkon belül passzolgattunk – mondta Hiller István.
