Közélet

Jöhet az uniós szabadalom

Politikai megállapodásra jutott az EU miniszteri tanácsa az egységes európai szabadalmi rendszer megteremtéséről. Ennek célja az lenne, hogy a feltalálók olcsóbban, könnyebben és az egész EU-ra kiterjedően jogi oltalmat szerezzenek az újításukra – ez a remények szerint a teljes unió versenyképe-sebbé válásához is hozzájárulhat.

Egy 1973-as egyezmény révén már ma is lehetséges, hogy bárki egyetlen eljárással, egyetlen nyelven lefolytatott eljárás révén egész Európára kiterjedő szabadalmat szerezzen. Ám ezek a jelenlegi rendszerben valójában nemzeti szabadalmak, és így a legtöbb országban mindenféle egyéb nemzeti szabálynak is meg kell felelniük. Hazánkban például az Európai Szabadalmi Közlönyben megjelent szabadalmak csak akkor hatályosak, ha a dokumentációjukat magyarra fordítva három hónapon belül benyújtják a Magyar Szabadalmi Hivatalnak.

Arnaldo Abruzzini, az ipari és kereskedelmi kamarák európai ernyőszervezeteként ismert Eurochambres főtitkára szerint az EU-ban 70 ezer euróba kerül egy találmány jogi védettségének megszerzése, míg az Egyesült Államokban csupán 20 ezerbe. A különbség főleg abból fakad, hogy az unióban a különféle nemzeti kiegészítő feltételek teljesítése rengeteg pénzt és időt igényel.

Ezeket a kiegészítő feltételeket szüntetné meg a mostani megállapodással felállítandó egységes európai rendszer.
A miniszterek a védelem egységesítése mellett uniós szabadalmi bírósági rendszer felállításáról is megállapodtak, amely az egész EU-ra kiterjedő joghatósággal dönthet a vitás kérdésekben. Ez is igen fontos előrelépés lehet a cégek szempontjából, mert jelenleg csak nemzeti jogorvoslatra van lehetőség, ez azt jelenti, hogy adott esetben 27 tagállam 27 bírósága előtt kell egy eljárást lefolytatni, ha valaki az unió teljes területére kiterjedő jogkövetkezményeket szeretne elérni. Nyilvánvaló, hogy ez rendkívül drága és nehézkes folyamat, amelytől sok cég visszariad. Még nagyobb gond, hogy a gyakran párhuzamosan zajló perekben az egyes államok bíróságai egymással homlokegyenest eltérő ítéleteket hoznak.
„Aligha lehet túlbecsülni a megállapodás jelentőségét. Ráadásul éppen akkor született meg, amikor a legnagyobb szükség volt rá” – nyilatkozta a miniszteri tanácsülést követően Günter Verheugen ipari és vállalkozási ügyekben illetékes biztos. Korábbi bizottsági tanulmányok szerint az európai üzleti szféra évente legalább 150 millió eurónyi eljárási díj és egyéb felesleges költség kifizetésére kényszerül pusztán a szabadalmi rendszer szétaprózottsága miatt.

A szabadalmasoknak érdemes megvárniuk az Európai Parlament eljárását is a pezsgőbontással – tanácsolják szakértők. Az EP-nek ugyanis együttdöntési jogosítványa van az ügyben, s a megállapodás már a miniszteri tanácsban is csak sokéves huzavona után született meg a 2003 óta tárgyalt ügyben, annyira eltértek az álláspontok.

Főleg akörül volt nagy vita, hogy milyen nyelvekre kell lefordítani egy szabadalmat a teljes körű uniós oltalom megszerzéséhez. Ezt egyelőre jegelték – a svéd elnökség csak úgy tudott áttörést elérni, hogy kivette az ügyet a mostani jogszabálytervezetből. Elemzők szerint ezen még bármikor elbukhat a közös uniós szabadalom ügye. Korábban főleg Spanyolország és Olaszország ragaszkodott nyelvének kötelező alkalmazásához.
EUobserver, EurActiv, AFP

A megállapodás főbb elemei

- megszűnnek az európai szabadalom érvényesítéséhez kapcsolódó nemzeti feltételek

- olcsóbb és könnyebb lesz az európai szintű szabadalmi védelem megszerzése

- uniós szabadalmi bírósági rendszer felállítása a jogviták rendezésére

- külön jogszabályban rendezik, milyen nyelvekre kell lefordítani egy uniós szabadalmat

- olcsóbb és könnyebb lesz az európai szintű szabadalmi védelem megszerzése

- uniós szabadalmi bírósági rendszer felállítása a jogviták rendezésére

- külön jogszabályban rendezik, milyen nyelvekre kell lefordítani egy uniós szabadalmat -->

szabadalom Európai Parlament Magyar Szabadalmi Hivatal
Kapcsolódó cikkek