„Sárga lapok” a bizottságnak
Az üzleti lobbicsoportoknak és az EU-tagállamok kormányainak is komolyabban kell venniük ezentúl a nemzeti parlamenteket az uniós jogalkotási folyamat során – jósolják szakértők a lisszaboni szerződéssel életbe lépett változásokat kommentálva. A reformszerződés eddig viszonylag ritkán emlegetett, de a jövőbeni döntéshozatali menetet sok tekintetben befolyásoló eleme a tagállamok törvényhozó testületei számára biztosított jogosítványok bővítése. Egyes előterjesztések megvétózására ugyan csak a bel- és igazságügy területén lesz módjuk a parlamenteknek, de kellő összefogással érezhetően lassítani tudják a jogszabályalkotás menetét.
Elaine Cruikshanks, a Hill & Knowlton brüsszeli irodájának a vezetője szerint a változások nyomán a kormányok kénytelenek lesznek az eddiginél jobban tájékoztatni parlamentjeiket az uniós ügyek állásáról, nehogy azok „partizánakcióikkal” megnehezítsék a kabinet dolgát. A „sárga”, illetve „narancssárga” kártyák alkalmazására leginkább olyan esetekben lehet számítani, amikor egyes érdekcsoportok az uniós fórumok helyett vagy mellett a nemzeti parlamenteken keresztül próbálnak lobbizni – fogalmaz Caroline Wunnerlich, a Fleishman-Hillard Europe ügyvezetője.
A kormány ellenőrzésének és ezáltal az uniós döntések befolyásolásának a leghatékonyabb módja továbbra is az egyeztetési eljárás marad, amely biztosítja a képviselők, az állandó bizottságok tájékoztatását, ugyanakkor az Országgyűlés ellenőrzését az uniós ügyek felett – válaszolta kérdésünkre Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. Az európai ügyek bizottsága az uniós csatlakozás óta több mint száz jogszabálytervezetről, az Európai Bizottságtól vagy a tagállamok egy csoportjától származó kezdeményezésről egyeztetett. A lisszaboni szerződés megerősíti a parlamentek tájékozódási, ellenőrzési jogait, de egyes új lehetőségek inkább csak szimbolikusnak tekinthetők. A legerősebb jogosítvány a szubszidiaritási vizsgálat, amelyre nyolc hét áll majd rendelkezésre. Ezen eljárás lefolytatása az európai ügyek bizottságának a hatáskörébe tartozik. Számos felmerülő kérdést kell tisztázni, például azt, hogy a kormány részt vegyen-e ebben a folyamatban, illetve a jogszabálytervezetek milyen körére alkalmazzák majd ezt az eljárást.
Eddig csak konzultáltak Összesen több mint 360 esetben véleményeztek valamely készülő uniós jogszabályt a tagállamok parlamentjei 2006 óta, amikor José Manuel Barroso kezdeményezésére informális módon megindult a lisszaboni szerződéssel intézményes mederbe terelt egyeztetési folyamat. A legaktívabb (84 vélemény) a portugál törvényhozás volt, majd a francia, a német és a brit következett 33–53 állásfoglalással. Magyarországon a parlament európai ügyek bizottsága nyolc esetben küldött véleményt valamely készülő uniós jogszabályról. Budapesti vélemény szerint a kezdeményezés hiányossága az volt, hogy nem tisztázták egyértelműen, a nemzeti parlamentek véleményeit milyen módon veszik figyelembe. TG
Mi újat hozott Lisszabon?
(a nemzeti parlamentek jogosítványait illetően)Ha egy tervezet a parlamentek harmada szerint megsérti a szubszidiaritás elvét, akkor az Európai Bizottságnak ismét meg kell fontolnia annak előterjesztését („sárga lap”)
Ha egy kifogásolt tervezetet a bizottság mégis benyújt, ám a parlamentek egyszerű többsége tiltakozik az ellen, akkor az ügy a tanács és az EP elé kerül („narancssárga lap”)
A bel- és igazságügyi területen akár egyetlen parlament is megvétózhatja az uniós javaslatokat
Hat helyett nyolc hét áll a parlamentek rendelkezésére egy-egy jogszabálytervezet véleményezéséhez
A nemzeti parlamentek több információt kapnak az uniós jogszabályalkotásról
Ha egy tervezet a parlamentek harmada szerint megsérti a szubszidiaritás elvét, akkor az Európai Bizottságnak ismét meg kell fontolnia annak előterjesztését („sárga lap”)
Ha egy kifogásolt tervezetet a bizottság mégis benyújt, ám a parlamentek egyszerű többsége tiltakozik az ellen, akkor az ügy a tanács és az EP elé kerül („narancssárga lap”)
A bel- és igazságügyi területen akár egyetlen parlament is megvétózhatja az uniós javaslatokat
Hat helyett nyolc hét áll a parlamentek rendelkezésére egy-egy jogszabálytervezet véleményezéséhez
A nemzeti parlamentek több információt kapnak az uniós jogszabályalkotásról-->


