A terv - megvalósítása esetén - segítséget nyújt a fejlődő országoknak az erdőirtás leállítására, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és alacsony kibocsátású energiához való hozzáférésre. Soros a koppenhágai klímacsúcson terjesztette be 150 milliárd dolláros segélyezési javaslatát.
A BBC szerint a dollármilliárdos úgy látja, terve jóindulatú figyelemre talált a vezető nyugati kormányok részéről. Soros szerint az elképzelés megoldja a finanszírozás problémáinak egy részét, melyek egyébként a csúcstalálkozó sikerét fenyegették volna. Az üzletember tegnap közölte, hogy a gazdag országok nem hoznak elég áldozatot a szegény országok megsegítésére, a fejlett és fejlődő államok közötti szakadék pedig hatástalaníthatja a klímaváltozás ügyében tett erőfeszítéseket.
"Ha aközött kell választanunk, hogy élve megfőjünk vagy hogy pénzt el, inkább a pénzpazarlást választanám, mert ha nem foglalkozunk a klímaváltozással, legyilkoljuk egymást, még mielőtt megfőnénk" – fogalmazott Soros. Az üzletember úgy látja, kockázatos, hogy különböző késleltető tényezők miatt nem tesznek elegendő lépés és túl későn ébrednek rá a veszély nagyságára.
Soros javaslata értelmébe a gazdag országok az IMF által kezelt 150 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátanák a szegényebbek rendelkezésére. A "papír aranynak" is nevezett tartalékot egyébként válság idején használják. A készpénz kibocsátása 0,5 százalékos kamatot jelentene, ezt azonban az IMF arany tartalékából fizetnék, így a fejlődő országokat nem terhelné az – fejtegette Soros. Az üzletember szerint a támogatott államok később értékesíthetnék az alacsony kibocsátásból fennmaradó karbon krediteket.
