Nézőpont Intézet: Összejöhet a kétharmad a Fidesznek

A pártok támogatottsága az aktív szavazók körében nem változott: a Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik 9, míg az MDF 3 százalékon áll. A potenciális, maximálisan elérhető szavazótábort figyelembe véve a sorrend: Fidesz 54, MSZP 20, Jobbik 16, MDF 8 százalék. A Fidesznek nem ártott a nyugdíjas-kampány: tavaly év végéhez hasonlóan kétszer annyi 60 év feletti szavazója van, mint az MSZP-nek.

Miniszterelnök-választás

A magyar választók közül tízből négyen (41 százalék) Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, így a Fidesz elnöke november óta őrzi utcahossznyi előnyét a többi jelölttel szemben. A második helyezett továbbra is Bokros Lajos (15 százalék), de a 26 százalékpontos különbség miatt ő is aligha tekinthető „Orbán kihívójának”. Hiába indult meg január elején a kampány, Mesterházy Attila kormányfőségét továbbra sem óhajtják többen, mint tavaly év végén (7 százalék). A szocialista szimpatizánsok ugyanis megosztottak: 34 százalékuk Bokrosra, 38 százalékuk Mesterházyra bízná az ország vezetését. Vona Gábort csak a megkérdezettek 5 százaléka szeretné miniszterelnökké választani, ami jelentősen elmarad a Jobbik támogatottságától.
 
Pártszimpátia

A részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók körében a pártszimpátia nem változott számottevően januárban. A Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik 9, az MDF 3 százalékon áll. Az aktívak 28 százaléka, több mint egymillió választó azonban rejtőzködő vagy bizonytalan szavazó. Negyedük – nagyjából 300 ezer fő – idős, 60 év feletti választó. Az ő megnyerésükért indította az MSZP a nyugdíjaskampányt, amely alighanem egy botcsinálta tanácsadónak is eszébe jutott volna.
 
Táborok

A „nem lesz nyugdíjreform” üzenete aligha tetszik a fiatalabb korosztályoknak – az MSZP mégsem kockáztat sokat, őket ugyanis mára már elvesztette. A fiatalok és a dolgozó középkorúak körében a szocialisták csupán 7-9 százalékon állnak. Az egykori fiatal demokratákból mára fiatal, középkorú és idős demokraták lettek.

A Fidesznek egyenesen kétszer annyi (nagyjából 750 ezer) 60 év feletti szimpatizánsa van, mint az MSZP-nek. Igaz, a Fidesz–KDNP-szövetség még mindig számottevően erősebb a középkorúak között (51 százalék), mint a többi korcsoportban. Érdekes, hogy az alapfokú végzettségűek körében kimagaslóan magas a polgári oldal támogatottsága: 56 százalékuk a Fidesszel rokonszenvezik. A Jobbik elsősorban az északkeleti megyékben és a fiatalok között népszerű (100-ból 14 harminc év alatti bevallottan a Jobbikkal szimpatizál). A diplomásoknak ugyanakkor csak 6 százaléka azonosul a szélsőséges párttal.
 
Potenciális szavazók

A választási kampány a biztos pártválasztók megtartásáról és a még ingadozók megnyeréséről szól. A bizonytalan („nem tudja”, melyik pártra szavazna) és a rejtőzködő (nem árulja el a pártszimpátiáját), de részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók véleménye sorsdöntő lehet. A választásokig – egy összetett kérdőív alapján – a Nézőpont Intézet megkísérli e csoport lehetséges pártválasztását meghatározni, így az egyes pártok potenciális (maximálisan elérhető) szavazótáborát megadni. Januárban ezek alapján az aktív szavazók körében a Fidesz lehetséges tábora 7, az MSZP-é 8, az MDF-é 5, a Jobbiké pedig 7 százalékponttal nőhet. E tartalék-tábor megszerzéséről szól a pártok kampánya, amely csak az MDF esetében létkérdés, potenciális szavazói nélkül ugyanis a párt nem kerül be a parlamentbe. Márpedig az általa megszólítható szavazókért az MSZP és a Lehet Más a Politika is verseng majd.
 
Modellparlament

A potenciális szavazótáborok alapján modellezhető a rendszerváltozás utáni hatodik Országgyűlés összetétele. A számításhoz néhány módszertani egyszerűsítéssel kellett élni: a választást minden választókerületben érvényesnek tekintettük, a második fordulóban azzal számoltunk, hogy a Fidesz, az MSZP és a Jobbik jelöltje indul, végül az európai parlamenti választások helyi és országos eredményei közti arányt változatlannak tekintettük 2010-ben is. Így a potenciális szavazók megnyerésével számolva a Fidesznek 267, az MSZP-nek 54, a Jobbiknak 46, az MDF-nek 19 képviselője lenne egy „most vasárnapi” választás esetén a parlamentben. Összességében tehát a Fidesz–KDNP-szövetség – 9 fős többséggel – megszerezhetné a kétharmados többséget.