A bejegyzési, illetőleg a változásbejegyzési eljárás eddig csak akkor indulhatott el, ha a kérelem mellett igazolták az illeték és a közzétételi költség átutalását. Az államkincstár lassúsága miatt azonban nem tudott megfelelni a visszaigazolásokkal szemben támasztott követelményeknek.
Januártól mód van arra, hogy a kérelem benyújtásakor a Magyar Államkincstár (MÁK) igazolása helyett a jogi képviselő nyomtatványon nyilatkozzon, hogy átutalták a szükséges összegeket. A cégbíróság pedig bejegyzi a társaságot. A kincstár a következő munkanapon megküldi a befizetésről szóló igazolást a cégbíróságnak. Ha az öt munkanapon belül nem érkezik meg, úgy cégbírósági értesítésre az adóhatóság behajtja a tartozást.
A rendszer sok buktatót rejt – hívta fel a figyelmet Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője. Az ügyvédi nyilatkozatba hiba csúszhat, a jogi képviselő például elírhatja a 16 számjegyű ügyazonosító számot. A cég bejegyezve, MÁK-igazolás nincs, az APEH megindul, és az érintett ismét fizethet, majd a másodjára lerótt összeget visszakövetelheti, aztán valamikor vissza is kapja. A bírónő abban bízik: aki komolyan gondolja a cégalapítást, annak nem olyan sürgős a bejegyzés, hogy ne tudná előzetesen rendezni a befizetést, és ne várna egy-két napot a kincstári igazolásra.
