Miért nem jó a klímatörvény?
A szerkesztőségünknek megküldött közleményük szerint a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető, irreális kibocsátási célokat fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló T/11716 számú törvényjavaslat. A hazai ETS szektorban (ide tartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás, stb.) a legkorszerűbb iparági technológiák alkalmazásának köszönhetően Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén.
Hazánk az egy főre jutó CO2-kibocsátást tekintve és a kibocsátás által érintett termékek egy főre jutó fajlagos fogyasztásában is elmarad az EU átlagtól. Az ipar jelenlegi teljesítményének fenntartása mellett a CO2-kibocsátás további csökkentése az iparági adottságok miatt nem lehetséges, és az energiaigényes iparágak más energiaforrásra való áttérése ugyancsak nehezen képzelhető el a megadott határidőig (A megfogalmazás alatt álló megújuló energiatörvény 13 %-os megújuló alapon megtermelt teljes energiafogyasztásos részarányt irányoz elő 2020-ig.)
Éppen ezért a további erőteljes csökkentés a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének veszélyeztetése nélkül már nem lehetséges, így nem vállalható a törvényjavaslatban kitűzött cél maradéktalan teljesítése. A törvénytervezet számszerű célkitűzéseivel kapcsolatban nem készült, illetve nem került nyilvánosságra olyan hatástanulmány, amely azok szakmai megalapozására alkalmas volna.
A törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 %-os emisszió csökkentési cél teljesítése az említett iparágba tartozó vállalatok CO2-kibocsátásának csaknem totális leállítását jelenti 2050-ig, ami praktikusan egyet jelent az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében megfogalmazott közös nyilatkozatot eljuttatta a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben. A közös nyilatkozat főbb megállapításai a következők:
