BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Miért nem jó a klímatörvény?

Irreális és átgondolatlan célkitűzéseket fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat – állítja közös állásfoglalásában Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Szerintük súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a CO2-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő.

A szerkesztőségünknek megküldött közleményük szerint a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető, irreális kibocsátási célokat fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló T/11716 számú törvényjavaslat. A hazai ETS szektorban (ide tartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás, stb.) a legkorszerűbb iparági technológiák alkalmazásának köszönhetően Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén.

Hazánk az egy főre jutó CO2-kibocsátást tekintve és a kibocsátás által érintett termékek egy főre jutó fajlagos fogyasztásában is elmarad az EU átlagtól. Az ipar jelenlegi teljesítményének fenntartása mellett a CO2-kibocsátás további csökkentése az iparági adottságok miatt nem lehetséges, és az energiaigényes iparágak más energiaforrásra való áttérése ugyancsak nehezen képzelhető el a megadott határidőig (A megfogalmazás alatt álló megújuló energiatörvény 13 %-os megújuló alapon megtermelt teljes energiafogyasztásos részarányt irányoz elő 2020-ig.)

Éppen ezért a további erőteljes csökkentés a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének veszélyeztetése nélkül már nem lehetséges, így nem vállalható a törvényjavaslatban kitűzött cél maradéktalan teljesítése. A törvénytervezet számszerű célkitűzéseivel kapcsolatban nem készült, illetve nem került nyilvánosságra olyan hatástanulmány, amely azok szakmai megalapozására alkalmas volna.

A törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 %-os emisszió csökkentési cél teljesítése az említett iparágba tartozó vállalatok CO2-kibocsátásának csaknem totális leállítását jelenti 2050-ig, ami praktikusan egyet jelent az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében megfogalmazott közös nyilatkozatot eljuttatta a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben. A közös nyilatkozat főbb megállapításai a következők:

  • 1. A várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetőek ki, míg a többi iparág energiaigényének helyettesíthetősége irreális célkitűzés.

  • 2. A hazai kibocsátáscsökkentési célok megvalósítása nem jelent globális kibocsátáscsökkentést, mert a hazai energiatermelésből kieső, de szükséges energiát a piac máshonnan, a környező országokból fogja megszerezni (átterhelés).

  • 3. Az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására rendelkezésre álló hazai források korlátozottak. (Ugyanakkor nemzeti szinten kiemelt támogatást igényel az energiahatékonyság további javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazása, elsősorban a lakossági és kistérségi szférában.)

  • 4. A kibocsátáscsökkentési határértékek hatástanulmányok nélküli felállítása és megfogalmazása a hazai ipar és gazdaság érdekeit sérti, mivel a versenysemlegességet rontja és a határon kívüli területekre tereli a gazdasági tevékenységet, veszélyezteti a munkaképes-korú lakosság foglalkoztatását.

  • 5. A törvényjavaslat nem felel meg a jogszabályok tartalmi követelményeinek, megszövegezése további pontosítást és finomítást igényel, mivel a jelenlegi formában inkább kívánalmakat megfogalmazó parlamenti határozatnak tekinthető, mintsem kidolgozott törvényjavaslatnak.
  • Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek