Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője számára nem ismeretlenek a cégszékhellyel történő manipulációk, amelyek nemegyszer fantomcégeket rejtenek el. Míg nem feltétlenül cégfantomizálást takar, ha egyik-másik székhelycím alatt sok vállalkozást regisztrál a cégnyilvántartás, addig egy lakásba a tulajdonos, bérlő tudta nélkül betelepedett láthatatlan vállalkozás már okkal kelt gyanút. A cégbíróság az egyórás eljárásban nem vizsgálja tartalmilag a kérelmeket, a bíráknak nincs is módjuk belemerülni az iratok tanulmányozásába. Az általános eljárásban ugyan részletesebben nézik át a beadványokat, de a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a székhelyhasználat jogszerűségét firtassák.

A székhelyhasználat igazolását az elmúlt két évtizedben egyszer tette kötelezővé számukra a cégtörvény, ám a 2007 szeptemberétől hatályos rendelkezés rövid ideig élt. Ha utóbb, a cégbírósági munka során tapasztalják a jogsértést, hivatalból, illetve más szerv (ügyészség, adóhatóság) kezdeményezésére megindítják a cégtörvényességi felügyeleti eljárást, és törlik a vállalkozást a cégjegyzékből. A gyakorlat azt mutatja, hogy igen sok a fantomszékhely – mondta Kenesei Judit.
Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke úgy vélekedett: bár uniós elvárás volt a cégalapítás időtartamának és költségeinek csökkentése, túlságosan gyakran módosult az elmúlt években az új cégtörvény, s ez rányomja bélyegét a szabályozásra és a jogalkalmazásra. Ám a kötelező székhelyhasználati igazolások sem garantálták a visszaélések kivédését. Nem alakult ki például egységes gyakorlat a cégbíróságok között, hogy milyen okiratot fogadnak el igazolásként. Másrészt aki csalni akar, nem riad vissza az okirat-hamisítástól sem. A csalások megelőzésének legcélravezetőbb módja az lenne, ha a helyszínen győződnének meg a székhely valódiságáról; ez teljesíthetetlen igény, és jogszabályi alapja sincs – mondta a bírónő.
Csorbai Hajnalka, az Opten Céginformációs Szolgáltató stratégiai igazgatója szerint elkelne a szigorítás. Álláspontja, hogy a sok helyen sikerként elkönyvelt egyórás cégalapítás intézménye a cégbíróságoktól gyakorlatilag az ellenőrzés lehetőségét is teljesen elvette, s számos veszélyt jelent a gazdaságra. Természetesen adott a lehetőség az online felületen, akár egyetlen kattintásra megnézni, hogy egy adott székhelyen hány vállalkozás működik vagy működött korábban. Ugyanilyen könnyen megtudható, hogy ezeknél a cégeknél vannak vagy voltak-e fizetési problémák. Azonban ha ez csak lehetőség, és nincs kötelező jelleggel (meghatározott felelősséggel) szabályozva, akkor nem működik az ellenőrzés – mondta a stratégiai igazgató.
Az ügyfél-azonosítás és a cégszékhely vizsgálata a jogi képviselő, az ügyvéd feladata. A jogügyletek biztonságát szolgáló törvény több mint két éve követeli meg a cégalapításnál is az ügyfelek fokozott ellenőrzését – nyilatkozott Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint – a cégjogtól a büntetőjogig – megvan a megfelelő eszközrendszer a visszaélések kivédésére, és azt alkalmazzák is. A megjelölt cégadatok igazolása vagy cáfolata érdekében a jogi képviselő elektronikus úton tájékozódhat a hatósági nyilvántartásokból. Valótlan adat esetén meg kell tagadnia a társasági szerződés ellenjegyzését. Az informálódás lehetőség, ám indokolt esetben köteles élni azzal, és rendszerint él vele, hiszen fegyelmi és anyagi felelősség terheli – hangsúlyozta az elnök.

Felelősség
Ha az ellenőrzést valóban elmulasztotta az ügyvéd, az érintett – így annak a lakásnak a tulajdonosa, ahová a cég betelepedett – követelheti tőle a jogsértő állapot megszüntetését. A kamarához is fordulhat fegyelmi eljárást kérve, illetőleg bírósági úton akár kártérítési igényt is érvényesíthet vele szemben.

Cégre cég
Az Opten adatai szerint a 2009-ben újonnan alakult 47 074 cégből 15 725 vállalkozást olyan székhelyen jegyeztek be, amelyen már korábban is volt cégszékhely. Tény az is, hogy az újonnan létrehozott társaságok közül minden tizenkettedik olyan székhellyel alakul, ahol korábban már működött felszámolás alá került vállalat.