Szíjjártó Péter leendő kormányszóvivő szerint a rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy a leendő miniszterelnök által benyújtott program teljes egészében tartalmazza a választásokon általa vezetett politikai szövetség képviselte választási programot.
A szóvivő a 85 oldalas kormányprogramban szereplő intézkedések között említette az adócsökkentést, az adórendszer egyszerűsítését, a munkahelyteremtést, a szociális biztonság helyreállítását, valamint az otthonteremtés, illetve a fiatalok támogatását.
A következőkben az Előszó olvasható
"A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát.
Számomra a XXI. században ez a modern kormányzás mottója. A magyar választók azt üzenték mindnyájunknak, hogy igaza a nemzeti egységnek van, a győztes feladata pedig az, hogy a nemzeti egységet és annak igazságát védje, képviselje - és legyőzzön minden olyan jelenséget, erőt és törekvést, amely a nemzeti egységgel szembefordul, azt veszélyezteti.
Ez az üzenet határozza meg azt a programot, amelyet miniszterelnökként következetesen és megalkuvás nélkül meg akarok valósítani. A demokratikusan létrejött nemzeti egységnek természetes részét képezi a mindenkori ellenzék, mégpedig ellenzékként - a kormányzó többségtől eltérő vélemények, szempontok megfogalmazójaként és szószólójaként.
Tisztában vagyok az előttünk álló feladat nagyságával és a vele járó felelősséggel.
Tisztában vagyok azzal is, hogy nekem és kormányomnak az ország háromharmadát, a magyar nemzet egészét kell képviselnünk. Ezt az elvárást szem előtt tartva fogom végezni a munkám, ezt várom el, és ezt fogom számon kérni minden munkatársamtól a kormányban és az országgyűlésben.
A magyarok gyökeres és alapvető változást akarnak az élet minden területén.
Nem pusztán módosításra, kiigazításra adtak felhatalmazást, hanem arra, hogy a nemzeti együttműködés erejével új politikai, gazdasági és társadalmi rendszert alkossunk, amely az élet minden területén új szabályokra épül.
Tőlem azt várják, hogy minden erőmmel és tudásommal segítsem a magyarok közösségét a régi rendszer felszámolásában és az új rendszer megalkotásában, megerősítésében és működtetésében.
A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának elfogadásával az új országgyűlés elismeri, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról. Ezzel a nyilatkozattal az emberek akaratát ismerjük el, és tesszük meg a jövő iránytűjének."
Az Előszó után a már ismert Nemzeti Együttműködés Rendszerének Nyilatkozata olvasható.
A gazdaság az első
A kormányprogram a gazdasági fejezettel kezdődik, majd a közbiztonsággal, az egészségüggyel, a szociális rendszerrel folytatódik. Az utolsó fejezet lényegében egy politikai deklaráció a jogállam intézményeinek megerősítése mellett - az elszámoltatás lehetőségének fenntartása mellett.
A fejezet végén megtalálható két munkaadói szervezettel kötött megállapodás is: a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Demján Sándor irányította Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével.
A gazdasági fejezet lényegében a régóta ismert ígéret köré épül: tíz év alatt egymillió új, adózó munkahelyet kíván létrehozni a kormány.
A kormányprogram kiemelt szerepet szán a munkahelyteremtésben az építőiparnak, a mezőgazdaságnak, a turizmusnak, a kreatív iparágaknak (ilyen a dokumentum szerint az európai és globális szolgáltató központok), az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek, mert ez utóbbiak révén lehet magasabb életszínvonalat és életminőséget biztosítani.
A kormány beindítana egy országos energiahatékonysági programot, amely a várakozás szerint fellendítené az építőipart, évente a
lakásállomány 10%-ának felújítása 80 000 építőipari munkahelyet teremtene és ez a az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná.
A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehet ővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges magyar élelmiszer lássa el a hazai piacot. Fontos a helyi kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások, feldolgozó üzemek bels ő és uniós forrásokra támaszkodó fejlesztése. Meg kell teremteni a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit.
Olyan sokrétű mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás megteremtése a cél, amely úgy állít elő értékes, a természetet a lehető legkevésbé terhel ő, egészséges és biztonságos élelmiszereket, valamint helyi energiákat és különféle nyersanyagokat, hogy közben megőrzi talajainkat, ivóvízkészleteinket, az élővilágot, természeti értékeinket.
A foglalkoztatás bővítésében nagy szerepet kell majd játszania az atipikus foglalkoztatási formáknak (a részmunkaidő, a távmunka, az
önfoglalkoztatás). Itt várható az adminisztrációs költségek csökkentése.
Adózás, közbiztonság, egészségügy a következő oldalon, lapozzon
Harc a bürokrácia és az adminisztráció túlburjánzása ellen
A program csökkentené a vállalkozások adminisztratív terheit, önálló programot ígér a gazdasági bürokrácia megfékezésére.
A program elsődleges célja a betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen működtetett adórendszer egyszerűsítése, másodlagos célja a vállalkozások tevékenységét szabályozó előírások terheinek csökkentése - áll a dokumentumban. Ezzel közvetlenül 300-500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások egy évre jutó költségei. A program hasonlóan fontos hatása, hogy az egyszerű és betartható szabályozás révén csökkennek az állam gerjesztette kockázatok, így vállalkozásaink számára jobban megéri bővíteni, újítani.
Ez a kormányprogram is hitet tesz az egyszerűbb adóbevallások, a számszerűen kevesebb adónem, az engedélyeztetések egyszerűsítése, az elektronikus platformok mellett.
Az új kormány a vállalkozók által megbecsült emberekből álló testületet állít fel, amely évente nyilvános jelentést készít a parlament számára az állami előírások vállalkozásokra gyakorolt hatásáról - írja Orbán Viktor.
A korábban ígérteket ismétli meg akkor is, amikor a forintkamatok leszállításának szükségességét (ez régóta hangoztatott igénye a Fidesznek, noha a monatáris politikába a kormánynak beleszólás nincs a jelenleg hatályos jegybanki törvény szerint), valamint a lánctartozások megszüntetését említi.
A vállalatok egy részénél szerepet játszik ebben az előrelátó üzleti magatartásnak, a vevők leinformálásának vagy a várható üzleti kockázatok piaci alapú biztosításának hiánya. Ugyancsak szerepe van annak a ténynek is, hogy a fővállalkozók - az erős verseny miatt - gyakran irreálisan alacsony árért vállalják el a munkát, és a végén a legkisebb és leggyengébb alvállalkozóknak csak késve, vagy egyáltalán nem fizetnek. Ám Magyarországon a körbetartozás nagyobb része az egyik legnagyobb megrendelőtől, az államtól és az önkormányzati szektortól indul ki - fogalmaz az okokról a kormányprogram, amelynek ígérete szerint a 90 napos fizetési határidők 30 napra csökkenek.
Az EU-pályázatok nyerteseinél a kisvállalkozások számára a 25 százalékos el őlegfizetési arány 50 százalékra emelkedik.
A kormány fel kíván lépni az erőfölénnyel visszaélő cégek, monopóliumok ellen: példaként a bankokat és az energiaszolgáltatókat említi Orbán Viktor. "Az energiaárak érezhetően meghaladják a környező országokban levő árakat, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. Vagy érdemes megvizsgálni a hazai bankrendszer jellemzőit: az Európában kiugróan magas kamatmarzsok és egyéb díjak a verseny látszata ellenér eerőfölényen alapuló helyzetre utalnak."
A közbeszerzéseknél a magyar céegek jelenlegi 40 százalékosnak mondott nyerési esélyét az EU-ban általános 70 százalékra kell emelni.
A kereskedelemben a kormányprogramban csak bevásárlóközpontnak nevezett hiper- és szupermarketek, áruházláncok a fő célpontok. "Gyakorta a bevásárlóközpontok nyomott áron, a beszerzési ár alatt értékesítik a hazai termel ők termékeit. Szintén elterjedt gyakorlat, hogy a sok esetben jobb minőségű hazai terméket a bevásárlólánc valamely saját termelőjének termékére cseréli le még akkor is, ha az gyengébb minőségű. Természetesen a piac a területén is saját törvényeit követi, és abban az államnak nem lehet korlátozó szerepe. A verseny korlátozása csak a fogyasztókat hozná hátrányba.
Ugyanakkor nyilvánvaló: a piaci erőfölényből származó diktátumok gyakorlata sem egyenlő a szabad kereskedelemmel. Nem véletlen, hogy Európa fejlett piacgazdasággal rendelkező országaiban is a szabályozás finom hálójával védik mind a beszállítók, mind a kis üzletek érdekeit a nagy bevásárlóközpontokkal szemben. Hasonlóképpen, Magyarországon is az állam a mainál jóval aktívabban használhatná a tisztességes kereskedelem érdekében és a hazai beszállítók védelmében a jelenleg is rendelkezésre álló szabályozási eszközeit. Ha pedig kell, akkor új szabályozási eszközökkel is érvényesítheti, hogy a evásárlóközponto k betartsák a szerződéses fizetési határidőket" - áll a dokumentumban.
A programban nincs szó konkrét adócsökkentési tervekről az euró bevezetéséről, a költségvetésről. Ez utóbbival kapcsolatban a leendő kormánypárt a Varga Mihály által vezetett tényfeltáró bizottság eredményére vár. Tegnap komoly szócsata bontakozott ki Varga és a Pénzügyminisztérium között.
Elszámoltatás és több rendőr
A ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan, de a Magyar Gárdára nincs szüksége az országnak - ad közrendhelyzeti képet az országról a kormányprogram. Orbán Viktor elsősorban az országot csődbe juttató szocialisták elszámoltatását ígéri az utolsó fillérig, de kevesli a börtönben ülők számát és sokkal több tényleges életfogytiglani börtönbüntetést osztana ki. A szigorodó btk. mellett legalább 3500-zal több, jobban fizetett és felszerelt rendőr lesz, elsősorban a közterületeken, minden településen. Gyorsabbak lesznek a bírósági eljárások is.
Pénzt az egészségügynek
Az új kormány orvosi életpályával, méltó bérezéssel, és a szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtésével kíván javítani az egészségügyben dolgozók helyzetén, és küzdeni a hálapénz ellen. Felére akarják csökkenteni a várólistákat, növelni a háziorvosok támogatását és csökkenteni adminisztrációs terheiket. Több pénzt adnának a mentőknek, a kórházaknak és a szakrendelőknek, de ennek forrását a program nem jelöli meg.
"Az új kormányzatnak els ődleges feladata lesz a rendezetlen viszonyok felszámolása, a kiszámíthatóság megteremtése. Meg kell határozni a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, a szükségletekhez kapacitásokat kell rendelni, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani. A gyógyítás minőségének és hatékonyságának megteremtéséhez egyértelműen meg kell határozni a különböz ő ellátási szinteket. Ez a rendezés teszi lehet ővé, hogy az új kormány a várólisták hosszát legalább a felére csökkentse, javítsa az ellátás színvonalát és növelje a betegek elégedettségét" - írja a program.
Az alapellátásban csökkentenék a háziorvosok adminisztrációs terheit, a kormány vállalja a családorvosi praxisok finanszírozását és megőrzi annak reálértékét, valamint támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását.
Orbán Viktor kevésnek találja a megmaradt 44 ezer aktív korházi ágyat, és azzal érvel, hogy az ötmilliós Norvégiában 80, míg a nyolcmilliós Ausztriában 212 kórház van, szemben a magyarországi 160-nal. (Norvégia egy főre eső GDP-je 52-58 ezer dollár, a világon az első öt legnagyobb közé tartozik, Ausztriáé 38 ezer, míg Magyarországé feleennyi: nagyjából 19 ezer dollár. Csehországban viszont 192 kórház volt 2007 végén, százezer lakosra 613 - az OECD 2007-es statisztikái szerint 730, ágy jutott. Az egy főre jutó cseh 24 ezer dollár. Magyarországon százezer lakosra 710, Szlovákiában 680, Lemgyelországban pedig 640 kórházi ágy jutott. A statisztikákból az is kiderül, hogy egy magyar beteg 2007-ben átlagosan 6 napot töltött akut betegség miatt a kórházban. Ugyanez a mutató egy cseh esetében 7,7, egy lengyelnél 5,9, míg egy szlováknál 7 nap volt.) A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a magyar fekvőbeteg-kapacitás csak 4-6 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, ám a magyarok egészségügyi állapota rosszabb.
Az egészségügy alapmutatói (nemzetközi összehasonlítás, OECD)
Említi a program a kórházak - jelenleg 140 milliárdos - adósságállományának csökkentését is, de ennek forrását nem jelöli meg. A program célul tűzi ki a sürgősségi ellátás fejlesztését, a mentők eszközeinek modernizálását és azt a korábbi kormányprogramokban is szereplő ígéretet, hogy a mentőautók az ország bármely pontját 15 perc alatt elérjék.
A program szót ejt a hálapénzről is, mint az ágazat egyik legsúlyosabb gondjáról. "Ennek fokozatos felszámolása csak a kiváltó okok megszüntetésével képzelhető el. Célul tűzzük ki a szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtését."
Minden nap lesz tornaóra
A testnevelésre vonatkozó ígéret az egyetlen konkrétum a kormányprogram gyerekvállalással, nyugdíjakkal, otthonteremtéssel foglalkozó fejezetében. Amúgy a család már nem csak a magánszféra ügye, a nyugdíjasok és szociális rendszerekben dolgozók társadalmi megbecsülését növelik, várhatóak leépítések a kórházakban, a cigányok pedig nem járnak majd egy iskolába a nem cigányokkal.
