Az Európai Parlamenti magyar képviselőcsoportjai közül a Jobbikéra nyomta rá bélyegét leginkább az árpilisi kampány: bár a képviselőik számtalan lakossági fórumon vettek részt és megsokszorozódtak a fősodorbeli média-megjelenéseik is, Brüsszelben teljesen elcsendesedtek.
A kampány-üzemmódot jól mutatja, hogy a megelőző időszak felszólalás-rekordere, Morvai Krisztina áprilisban egyszer sem szólalt meg az Európai Parlament plenáris ülésein, képviselőtársa, Szegedi Csanád pedig immár a hatodik hónapját tölti a cikluson belül szótlanul.
Az MDF-es Bokros Lajos visszafogott belpolitikai szerepléseivel feltehetően már előre érezte azt, ami április 11-én ki is derült: az MDF nem jutott be a Magyar Országgyűlésbe. Ez azt jelenti, hogy a képviselő továbbra is Brüsszelben folytatja a munkáját, ahol azonban február óta semmilyen komolyabb aktivitást nem mutatott.
Eközben áprilisban a legtöbb hír a magyar sajtóban Schmitt Pálhoz kötődött. A fideszes politikus amellett, hogy teljes erővel vetette bele magát a magyarországi választási kampányba, folyamatos találgatások tárgyává vált. Schmitt az Országgyűlés elnökeként és köztársasági elnökként is szóba került, míg kiderült, hogy az EP-alelnöki posztot hátrahagyva, – legalábbis első lépésben – parlamenti elnökként láthatjuk viszont a közeljövőben.
A huszonkét EP-képviselő közül Tabajdi Csaba volt a legaktívabb. A képviselő hat alkalommal szólalt fel elsősorban a Közös Agrárpolitika tervezett reformjaival kapcsolatban. Emellett négy képviselőtársával együtt indítványozta az Európai Bizottságnál egy „gazda-Erasmus” elindítását, mely lehetővé tenné fiatal mezőgazdasági gazdálkodók számára, hogy más európai uniós országban szerezzenek tapasztalatot.
