BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Sérülhet az AB függetlensége

Sérülhet a jogalkotás demokratikus kontrollja az Alkotmánybíróság (AB) tagjainak jelöléséről szóló törvényjavaslat által – hívják fel a figyelmet civil jogvédő szervezetek.

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország, valamint az Eötvös Károly Intézet a dokumentum tartalmát és beterjesztésének módját egyaránt aggályosnak tartja.
Az Alkotmánybíróság jelenleg csupán kilenc tagból áll, ez adott esetben veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét, amelyhez – az AB-törvény értelmében – legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelenléte szükséges – áll az előterjesztés indokolásában.

A civilek rámutatnak, cinikus az az indoklás, miszerint az alkotmánymódosítás az Alkotmánybíróság önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességét hivatott szolgálni, és biztosítja „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit”. Az új szabályozás valójában rombolja az önállóságot, a függetlenséget, és szükségtelenné tesz bármiféle egyeztetést vagy konszenzuskeresést. Lehetővé teszi, hogy a kétharmad birtokában lévő kormányoldal a számára kedves emberekkel töltse fel az alkotmányvédő testületet, amelynek függetlensége így jelentősen meggyengül.

Nemzetközi gyakorlat
Meglehetősen vegyes képet mutat az alkotmány-, illetve legfelsőbb bíróságok összetételének és működésének szabályozásában a külföldi gyakorlat. Az angolszász jogrendek eleve csak ez utóbbi – vagyis legfelsőbb bírósági – kategóriát ismerik, ez nem is csoda, hiszen Nagy-Britanniának máig nincs egységes rendszerbe foglalt alkotmánya. Sőt, egységes igazságszolgáltatása sem; a királyságban három bírósági rendszer működik, Angliában és Walesben egy, illetve külön Skóciában és Észak-Írországban.
A három bírósági rendszer felett álló testület, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága csak 2009 októberében kezdett működni. Alkotmánybíróságnak annyiban tekinthető, hogy döntési hatásköre kiterjed az olyan esetekre is, amelyekben a királyság kormányainak hatáskörével, illetve az általuk hozott törvényekkel kapcsolatban merülnek fel kérdések. A testületben 12 bíró foglal helyet, akiket az angol és walesi, a skót, illetve az észak-ír bírságok illetékes bizottságai közösen választanak meg.
Alapvetően fellebbviteli bíróságként működik az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is; eredeti döntéshozói jogkörét gyakorlatilag csak a szövetségi államok egymás közti vitáiban érvényesíti. Kilenc tagját az amerikai elnök életre szólóan nevezi ki, a szenátus pedig egyszerű többségi szavazással adja jóváhagyását.
A kontinentális jogrendszerek alkotmánybíróságai ezzel szemben sokkal jobban elkülönülnek az általános igazságszolgáltatási rendszertől, nem fellebbviteli testületként, hanem az alkotmányos rend őrzőiként működnek, így függetlenségük is hangsúlyosabb kérdés. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság ezért például földrajzilag is elkülönülten, az egyéb szövetségi intézményektől távol, Karlsruhéban székel. A testület két, egyenként nyolctagú „szenátusból” áll; a törvényhozás alsóháza négy, a felsőház ugyancsak négy tagot választ – kétharmados többséggel – mindkét szenátusba. Az alsóház, a Bundestag azonban ezt a feladatot néhány képviselőből álló bizottságra testálta, ezt több jogász is alkotmányellenesnek tartja. Bíróságon azonban még soha nem támadták meg ezt a változtatást.
Különösen látványos a bírósági rendszertől való elkülönülés Franciaországban, ahol az alkotmány felett őrködő testületet nem is bíróságnak, hanem alkotmányossági tanácsnak nevezik. Érdekesség, hogy a testületben helyet kapnak a korábbi államfők; ez ad némi okot a pártatlansággal kapcsolatos vitákra Franciaországban. A további kilenc tag közül hármat a köztársasági elnök, hármat az alsóház, hármat pedig a felsőház elnöke nevez ki kilenc évre; parlamenti jóváhagyást csak egy 2008-as alkotmányreform ír elő. KK–BÁ

Előkészítés

Aggályos a javaslat elkészítésének és beterjesztésének menete is, hiszen előkészítői nem adtak módot arra, hogy egy ilyen horderejű, az ország alaptörvényét érintő módosításról nyilvános vita és érdemi egyeztetés alakuljon ki. Úgy néz ki, a Fidesz, bár már van kormány, előszeretettel módosít törvényeket önálló képviselői indítványok útján, melyekkel kikerülhető a javaslatok előzetes egyeztetése.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek