BUX 42,072.88
+1.45%
BUMIX 3,957.74
+1.49%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,060
-2.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.85%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,190
+3.03%
0.00%
-0.61%
+6.85%
0.00%
OPUS 191.4
+4.02%
+12.00%
0.00%
0.00%
+2.47%
OTT1 149.2
0.00%
+4.04%
MOL 2,722
+0.22%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.60%
EHEP 1,550
+2.31%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.86%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.42%
0.00%
+1.48%
+7.14%
+3.75%
-4.96%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.55%
NAP 1,180
+0.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Új törvény, új tisztviselők

A jövőben sem a csillagos ég lesz az állami cégvezetői fizetések határa, és a kormánytisztviselőkké váló köztisztviselőknek indoklás nélkül búcsút lehet majd mondani. Többek között e rendelkezésekről is dönt a T. Ház a héten, amikor szavaz az új állami vagyontörvényről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.

A vagyontörvény módosítását az új típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszerének kialakítása indokolja. Az állami vagyongazdálkodás a jövőben önálló, a Magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt ágazatként jelenik meg. A tulajdonosi jogok gyakorlója a nemzeti fejlesztési miniszter, aki feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n, illetve miniszteri rendelettel felhatalmazott más vagyonkezelőkön keresztül látja el. Az MNV igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait is a miniszter nevezi ki és mentheti fel.

A dokumentum hatályon kívül helyezi a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek, vezető tisztségviselőinek fizetési plafonjára vonatkozó tavaly született szabályozást, amely szerint az érintett cégekkel munkaviszonyban álló dolgozó havi személyi alapbére, a vezető tisztségviselők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének az egynegyede lehet. Az ez év október elsejétől érvényes új fizetési maximumra bonyolultabb számítási módot ír elő a javaslat.

A leendő kormány-tisztviselői törvény értelmében annak hatálybalépésével a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó kormányzati munkáltatóknál a foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormány-tisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. A kormánytisztviselőknek az állam mint munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyát. (Bár nyújtottak be módosító javaslatot az indoklási kötelezettségre, azt elvetették.) Az előterjesztők szerint ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végrehajtásához.

Az ominózus szabály semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek, és vélhetően nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem. Sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az indoklás nemzetközi egyezményekbe foglalt – így hazánkra is vonatkozó – kötelezettsége – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Hozzátette: ha nincs indoklás, az érintett a jogorvoslat lehetőségével sem tud élni.

A törvény – az érdekképviseletekkel történő egyeztetés nélkül – több mint 60 ezer közigazgatási munkavállaló jogi helyzetét és státusát változtatja meg gyökeresen. A szakszervezetek levélben kérték a köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, ha azt – várhatóan – megszavazza a Ház. Amennyiben az államfő aláírja, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Bár kilátásba helyeztek érdekérvényesítő akciókat, tüntetést, sztrájkot, aligha remélhető átütő fellépés, mivel a munkavállalók félnek.

TERVEK. Ma és holnap tizenkilenc napirendi pont megtárgyalásával folytatja erőltetett ütemű munkáját a parlament. Az interpellációk, azonnali kérdések órája – illetve a cikkünkben már részletesen kifejtett, az állami vagyonról, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló javaslat – mellett az általános vita lezárásáig folytatják az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat megtárgyalását. Nagy szóbeli összecsapások várhatók a választási eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán, hiszen a fideszes képviselők azt szeretnék, ha lerövidülne a kampány, ez pedig megnehezítené a kisebb pártok, szervezetek indulását. Hasonló a helyzet az önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról szóló törvénnyel kapcsolatban is, amelynek már a zárószavazása lesz. Az új jogszabály alapján mintegy 40 százalékkal csökken a városatyák létszáma, továbbá a 10 ezer főnél népesebb településeken kevesebb képviselőt lehet listáról megválasztani, ez pedig nagyon hátrányos lesz a vesztes pártok számára. A részletes vitája zajlik majd annak a törvényjavaslatnak, amely alapján ősztől már nemcsak a képviselő-testület tagjai közül, hanem „kívülről” is lehetne alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, illetve megyei közgyűlési alelnököt választani.

A kormánypártok egyik legfontosabb kampánytémája eleddig az úgynevezett három csapás bevezetése volt. Holnap betarthatják az ígéretüket, hiszen döntenek a büntető törvénykönyv szigorításáról. Ugyancsak ilyen szimbolikus jelentőségű téma az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, amelynek szintén a zárószavazása lesz. S téma lesz a családtámogatási, gyermekvédelmi jogszabály módosítása, valamint a közoktatási törvény megváltoztatása is. ABCs–KK

Új számítás

A módosult vagyontörvény szerint az új fizetési plafon kiszámításának alapjául az érintett szervezeteknél az elmúlt négy évben kifizetett bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatás együttes összegének éves átlaga szolgál.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek