Jogos volt az elkobzás

A jövedéki törvény értelmében elkobozható az a gépjármű, amelyen jövedéki törvény megsértését célzó átalakítást végeztek. Annak nincs jelentősége, hogy a törvénysértés elkövetője és a gépjármű tulajdonosa nem azonos személy – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.

A pénzügyőrök a határátkelőhelyen ellenőrizték a felperes tulajdonát képező személyautót. Kiderült: a kocsi tűzfalát átalakították. A rejtekhelyen több mint 1200 doboz magyar adójegy nélküli, ukrán zárjeggyel ellátott cigaretta lapult, melynek származását, adózott voltát az autó vezetője nem tudta igazolni. A személygépkocsit lefoglalták. Az elsőfokú vámhatóság csaknem 800 000 ezer forint jövedéki adó megfizetésére kötelezte a gépjármű tulajdonosát, és elrendelte az autó elkobzását. A határozatot a másodfokú hatóság helybenhagyta.

A felperes a bírósághoz fordult. Azzal védekezett: a gépkocsiján végzett átalakításról nem tudott. Egyébként pedig – állította – a vámhatóság feladata lett volna annak bizonyítása, hogy kifejezetten a jövedékitörvény-sértés elkövetése miatt hajtották végre a változtatást.

A megyei bíróság alaposnak találta a keresetet, és az elkobzást hatályon kívül helyezte. A jövedéki törvény idevágó szakaszait összevetve ugyanis megállapította, ha nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában volt a szállításra használt autó, az nem kobozható el, mert a lefoglalást az előírt feltételek esetén meg kell szüntetni, ez azonban nem történt meg. Ezért jogsértő az elkobzást elrendelő határozat is.

Az alperes vámhatósági felülvizsgálatot kért az LB-től, amely rámutatott: nem a lefoglalásról, hanem az elkobzásról rendelkező határozat a jogvita tárgya. Kifejtette: a tulajdonos személyének kizárólag abban az esetben van jelentősége, ha az adózás alól elvont jövedéki termék szállítására nem alakítják át a járművet. Ilyenkor enyhébbek az elkobzás szabályai. A fő szabály azonban az, hogy a szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon jövedékitörvény-sértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A perbeli esetben az átalakítás kétségkívül megállapítható volt. A megyei bíróság tehát téves jogkövetkeztetést vont le az irányadó szabályokból. Ezért az LB a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. KK

- az új Ptk. hatályba nem lépéséről (MK 2010/118. sz.)

- az államháztartásról (MK 2010/118. sz.)

- az egyszerűsített foglalkoztatásról (MK 2010/118. sz.)

- az új Ptk. hatályba nem lépéséről (MK 2010/118. sz.)

- az államháztartásról (MK 2010/118. sz.)

- az egyszerűsített foglalkoztatásról (MK 2010/118. sz.)-->