Vita a bírósági titkárok jogköréről

Indokolt lehet a bírósági titkárok ítélkezése, de nem mindegy, milyen ügyekben dönthetnek, hangsúlyozzák szakértők a parlament napirendjén szereplő alkotmánymódosításról. Ismeretes: a kormány javaslata szerint a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is eljárhat. Az előterjesztés sok ellenzéki képviselőnél úgymond kivágta a biztosítékot. Mesterházy Attila (MSZP) Baka András főbíróhoz intézett kérdéseket a bírósági titkár státusát érintő törvénymódosítással kapcsolatban. Schiffer András (LMP) módosító javaslatai közül csak egyet fogadott el az alkotmányügyi bizottság, így azt nem, amely deklarálta volna, hogy e tevékenysége során a bírósági titkár független, és csak a törvénynek van alárendelve.

Márpedig ez alapvető garancia – mondta lapunknak Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, aki szerint indokolt lehet a szakvizsgázott, de bíróvá még ki nem nevezett jogásznak ítélkezési lehetőséget adni. Utalt arra, hogy a világon mindenütt megnövekedett ügyszámmal küszködnek. Nálunk nem új keletű igény, hogy a bírósági titkárok levegyenek bizonyos terheket a bírák válláról.

Nem mindegy azonban, hogy milyen ügyekben ítélkezhetnek majd. Sokak szerint az alkotmánymódosítás a közbiztonsági törvénycsomag érvényesülését igyekszik elősegíteni. A szigorodó szabálysértési eljárásokkal ugyanis óriási ügytömeg zúdul a bíróságokra. Nagy kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos munkába miképpen „dolgozhatnának be” a titkárok. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke igen aggályosnak tartaná, ha pusztán gyorsasági, hatékonysági szempontoktól vezérelve személyes szabadságot korlátozó döntéseket hozhatnának. Mint hangsúlyozta, ezzel a jogállamiság keretei lazulnának tovább.

Tárgyalja a parlament azt a törvénymódosító javaslatot, mely egyszer s mindenkorra megszünteti a hatóság, illetve a hatósági ellenőrzést végző személyek érdekeltségét a bírságkiszabásban. Kimondja, hogy a kiszabott bírságok a hatóság működésére semmilyen formában ne legyenek felhasználhatók. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot már nem fogja érinteni a jogszabály. Három éve, hogy a beszedett bírságok az államkasszát gyarapítják, tavaly például 1,4 milliárd forinttal – mondta Kathy Attila főosztályvezető. KK

Haladék

Sok adós számára hozhat megnyugvást, hogy – legalábbis jövő márciusig – tető marad a feje fölött. A bírósági végrehajtási törvény módosítása haladékot ad a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett családoknak.

A két jogvédő szervezet ezért a törvényjavaslat viszszavonását kéri a kormánytól.-->