Az energiaválság romba döntheti a német gazdaság egyik alappillérét: több százmilliárd euró és félmillió munkavállaló a tét
A megfizethetetlen energiaárak, az egyre szigorúbb szabályozás, a gazdaság általános gyengesége és az erős külföldi verseny miatt veszélybe került Németország egyik legfontosabb iparága. A vegyipar a német gazdaság egyik alappillére, több százmilliárd eurónyi éves bevételt termel és közvetlenül félmillió ember foglalkoztat – de egyre kevesebbet termel otthon és egyre többet külföldön, a folyamat pedig egyelőre megfordíthatatlannak tűnik.
Az évek óta tartó válságot az ukrajnai háború és az olcsó orosz olajról és földgázról való lemondás indította be. A vegyipar a német gazdaság legfontosabb pillére az autóipar és a gépipar mögött, a termelés azonban rengeteg energiát igényel: nem csupán elektromos áramot, hanem hanem
- hőt,
- gőzt
- és nyomást is.
Amikor tehát az energiaárak emelkednek, az rontja a vállalatok globális versenyképességét és jövedelmezőségét – és a német vegyipari vállalatokat az egyik legmagasabb energiaár sújtja a világon.
A helyzetet tovább rontja az iráni háború, amelynek következtében nemcsak az energiaárak emelkedtek tovább, de súlyos zavarok is keletkeztek az ellátási láncban, és kulcsfontosságú alapanyagok hiányoznak a gyártáshoz.
Folyamatosan csökken a német vegyipar bevétele
„Az energia, különösen a földgáz ára megduplázódott az ukrajnai háború kezdete óta, aztán ideiglenesen ismét a kétszeresére nőtt az iráni konfliktus miatt. Rendkívül magas energiaköltségekkel van tehát dolgunk” – mondta a Deutsche Wellének Christof Günther, a Leuna Chemical Parkot, az ország legnagyobb integrált vegyipari telephelyét üzemeltető InfraLeuna infrastrukturális és szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója.
Ez egyértelműen megmutatkozik a számokban is: a 2300 vállalatot tömörítő német vegyipari szövetség (VCI) adatai szerint a cégek összbevétele 2022 óta mintegy 22 százalékkal, 2025-ben 220 milliárd euróra csökkent.
Fordulatnak sincs jele, a VCI szerint az idén a termelés stagnálása vagy további csökkenése valószínűsíthető. A hazai termelés megerősítéséhez ugyanis elengedhetetlen lenne a földgázköltségek csökkenése, mert az nem csupán energiaforrás az ágazat számára, hanem kritikus fontosságú alapanyag is, amelyet nem lehet egyik napról a másikra helyettesíteni.
Támogathatják az átalakulást az olyan alternatívák, mint a például biometán, de még mindig a felfutási fázisban vannak, és jelenleg csak korlátozott mértékben érhetők el
– hangsúlyozta a szervezet.
Brüsszel már felismerte, hogy baj van
Némi segítséget jelenthet a német és az egész uniós vegyiparnak, hogy az Európai Unió enyhítene legfontosabb klímavédelmi eszközén: az Európai Bizottság májusban kiadott közleménye szerint Brüsszel jelentősen meghosszabbítaná az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok kiosztását az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszerben (ETS).
Már a javaslat februári meglebegtetése is javította a befektetők hangulatát és erősítette a vegyipari cégek részvényárfolyamait, mert az ágazat szerint az ETS a jelenlegi formájában versenyképtelenné teszi a kontinenst, és tömeges gyárbezárásokat okoz.
Martin Gornig, a Német Gazdaságkutató Intézet iparpolitikával foglalkozó kutatási igazgatója szerint az ETS módosítása mellett az is
javítaná a német vegyipar kilátásait, ha ismét erősödne a termékek iránti kereslet Európában,
ami jelentősen gyengült az utóbbi években.
A BASF inkább Kínában terjeszkedik
A romló üzleti klíma miatt sok cég elhalasztotta a befektetéseket, visszafogta a termelést és csökkentette a foglalkoztatottak számát. Az ágazat egyik legnagyobb globális szereplője, a BASF például jelentős létszámleépítést hajt végre Németországban – miközben agresszíven befektet külföldön, elsősorban Kínában.
Az átstrukturálás nem csupán a termelés érinti, a vállalat bizonyos háttérirodai munkahelyek áttelepítését is tervezi Németországból ázsiai országokba, például Indiába és Malajziába.
A vegyipari ágazatra szakosodott Chemie.de összesítése szerint az iparág több mint 13 ezer munkahelyet veszített 2022 óta.
A német kormány még nem döntött a segítségről
A nehéz körülmények ellenére Németország továbbra is központi szerepet játszik a vegyipari termelésben, szakértők szerint valószínűtlen, hogy a gyárak teljesen külföldre települjenek. Ehhez ugyanis túlságosan összetettek és összekapcsolódóak az ipari folyamatok, szorosak más vállalataihoz fűződő kapcsolatok.
Ha azonban a működési környezet nem javul, akkor a vállalkozások valószínűleg máshol bővítik termelési kapacitásukat.
Paradox módon ebben a helyzetben segít, hogy Donald Trump amerikai elnök felrúgta a szabályokat és a nemzetközi együttműködés régi rendjét. A vegyiparhoz hasonló stratégiai fontosságú szektorok korábban külföldre települtek, ha elveszítették a versenyképességüket,
ez a módszer azonban csak nyitott világgazdaságban működik, megbízható partnerekkel.
Egy egyre törékenyebb szövetségek és megbízhatatlanabb partnerek világában azonban a rendszerszintűen releváns iparágak elvesztése veszélyeztetné Európa ellátásbiztonságát, így a német kormány is keresi a megoldásokat, bár egyelőre még csak mérlegeli, hogy extraprofitadóval, ársapkával vagy adócsökkentéssel fékezze-e az energiaár-robbanást, amelynek hatása már érződik a gyorsuló inflációban is.
