A PSZÁF elnöke szerint annak ellenére, hogy Magyarországon folyamatosan nő a késedelmi, és nem teljesítő hitelek száma, még nem szabad túldramatizálni a hazai állapotokat. Mára kialakult egy jelentős lakossági devizateher, ami a válság végső fázisáig többé-kevésbé kezelhető állapotban volt. A fellendülés jelei azonban már látszódnak, és nem lenne jó pont itt feladni azokat a pozíciókat, amelyeket az elmúlt időszakban a lakosság teljesíteni tudott – tette hozzá Szász Károly.
A felügyelet elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a feladatkörökről van szó, illetve arról, hogy nekik kit is kell képviselni, akkor első helyen az adósokat kell megemlíteni. Szász Károly ugyanakkor megemlítette, hogy a pénzügyi szolgáltatók és az ügyfeleik kapcsolatában erősíteni kell a fegyelmi rendszer jellegét. Ez ugyanis kötelezettségeket jelent mind a két fél részéről. A pénzügyi szereplőktől az várható el például, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségétől tartózkodjanak. Szász Károly szerint ezt csak rendkívül kivételes esetekben szabadna megengedni. A PSZÁF elnöke a fogyasztókkal kapcsolatban elmondta, hogy tőlük pedig az várható el, hogy ne bízzanak, reménykedjenek abban, hogy esetleg a felügyelet vagy az állam megmenti őket, hiszen elsősorban maguknak kell helytállniuk. A másik oldalon persze nagyon fontos, hogy meglegyen a szükséges együttműködés is.
Szász Károly elmondta, hogy természetesen a felügyeletnek is vannak javaslatai, de van egy pont ahol a lehetőségeik kimerülnek, és itt már az államnak kell beavatkoznia. A felügyelet elnöke hangsúlyozta, hogyha nem csinálnának semmit, akkor az adósságállomány tovább nőne, és "a szomszéd szobába áttolt időzített bomba egyszer mindenképpen felrobbanna". A PSZÁF javaslatai első kőrben tehát azt célozzák meg, hogy mérsékeljék az növekedését, és olyan korlátok közé szorítsák például a szolgáltatókat, hogy csak részben érvényesítsék a jutalék, vagy költség igényüket.
Ilyen javaslat például, a már Nemzetgazdasági Minisztérium elé került deviza középárfolyam kérdése. Emellett meg lehetne még említeni a késedelmi kamatokat érintő javaslatot is. Az alapgondolat az, hogy erre a kamattípusra szükség van, hiszen ez az a fegyelmező erő, ami arra ösztönzi az ügyfelet, hogy a szerződéses kötelezettségeinek mindig eleget tegyen. Szász Károly szerint azonban érdemes azon elgondolkozni, hogy ez az ösztönző erő milyen szintig is tud motiválni, és milyen szint után demotivál.
A PSZÁF elnöke szerint érdemes lehet megfontolni azt a kérdést is, hogy az a fedezet, amit az ügyfél a banki hitelnyújtáskor felajánlott, lehetne-e egy olyan felső korlát, amely fölé nem nőhetne az adott lakos terhe.
Egy hasonló javaslat lehet például az, hogy az adós havi törlesztőrészlete semmilyen körülmények közt ne haladhasson meg egy adott mértéket.
