Még mindig rosszabbul élnek a romák, mint a kommunizmus idején

A budapesti keltezésű elemzés szerint a kelet-európai romákat hazájukban előítéletek sújtják, és a Nyugat-Európába vándorlók sem részesülnek baráti fogadtatásban.

A romák gyakran erőszakba torkolló előítéletek áldozatai Kelet-Európában, és ezrek vándoroltak nyugatra a jobb élet reményében. A cikk idézi Rob Kushent, a budapesti székhelyű Európai Roma Jogi Központ igazgatóját, aki kijelentette: jelentősebb roma népességű kelet-európai országok egyikében sem tettek a kormányok sokat a romákkal szembeni megkülönböztetés kezelésére.

Idén érkezett félidejéhez a Budapesten 2005-ben indított Roma Integráció Évtizede elnevezésű program, mely az író szerint még nem ért el eredményeket és a romák többsége még mindig rosszabbul él, mint a kommunizmus idején.

Az író szerint a legnagyobb gondok egyike az oktatás. Az Amnesty International jelentésére hivatkozik, mely szerint Szlovákiában a romák az iskoláskorú népesség közel 10 százalékát adják, a kisegítő iskolákban azonban 60 százalék a roma gyerekek aránya.

A Világbank nemrégiben elkészült jelentése kimutatta, hogy a romák integrálásának elmulasztása Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Csehországban évente összesen 5,7 milliárd euró költséggel jár. Ha az emberiességi érvek nem is, talán a gazdasági és demográfiai érvek majd hatnak, írja a The Economist pénteki.