Mexikó drogháborúban
A büszkeség és a szégyen kettős érzésével volt kénytelen részt venni a hétvégi koreai G20-csúcson Felipe Calderón mexikói elnök. Büszkén, mert a világ 11. legnagyobb gazdasága kilábalt a recesszióból és talpra állt. És szégyenben, mert ott-tartózkodása idején sem szóltak másról a hírek hazájában, mint a drogháborúról: gyilkosságokról, véres leszámolásokról és óriási fogásokról. A G20-csúcs előestéjén rekordmennyiségű, 135 tonna marihuánát foglaltak le Tijuana városában.
E kettősség jellemzi Mexikó mindennapjait, de a jelek szerint az ország „hivatalos” gazdasága kiváló eredményeket mutat. A mexikói számításokban persze nincsenek benne azok a dollárkötegek, amelyek teherautókon és bőröndökben jönnek be az Egyesült Államokból. Az olajbevételek és a külföldön élő mexikóiak hazautalásai után a drogüzlet hozza a harmadik legnagyobb valutabevételt.
Mexikóból becslések szerint az Egyesült Államokban elfogyasztott kábítószerek 70 százaléka származik. A kannabisz- és amfetaminszármazékokat az országban is gyártják, míg a heroin és a kokain mexikói közvetítéssel jut el Észak-Amerikába. A drogokból az egymással véres háborút vívó mexikói drogkartellek évente minimum 13,6, de akár 48,4 milliárd dollárt is bezsebelhetnek. A befolyó pénz – amely valóban kötegekben érkezik, amióta az Egyesült Államok szigorúan ellenőrzi az elektronikus átutalásokat – könnyen beépül a hivatalos mexikói gazdaságba. Másfelől viszont a kormánynak legalább a GDP egy százalékát viszi el a drogkartellek elleni harc. Többet, mint amennyit például a turizmus egy évben hoz (ez 11,3 millió dollár).
A drog- és a turisztikai bevétel legalább annyira függ az amerikai fogyasztástól, mint a hivatalos export. 2009 tavaszán volt olyan hónap, hogy a mexikói GDP 6,5 százalékot esett vissza az amerikai recesszió miatt, az idén viszont minden hónapban emelkedik. Ennek húzóereje az olajipar, az ország legfontosabb devizaforrása. Az olajkitermelés volumene és az olaj világpiaci ára együtt növekedett, ami öszszességében 40-50 százalékos bevételemelkedést jelent. Az autóipar hasonlóképpen támadt fel poraiból: csak a tavaszi negyedévben 30 százalékos bővülést könyvelhetett el. A személygépkocsik és kisteherautók gyártása egy év alatt 70 százalékkal nőtt, a teljes ipari termelés – a bányászatot is beleértve – 8 százalékkal emelkedett.
A mexikói export 70 százalékának az Egyesült Államok a felvevőpiaca, így a világ 11. legnagyobb gazdaságára leselkedő legnagyobb veszély az, ha Amerika újabb recesszióba süllyed. A Banco de Mexico, az ország központi bankja ezt nem tartja valószínűnek, és ebben az évben 5 százalékos GDP-növekedésre számít, az OECD pedig hosszú távon 4,5 százalékot valószínűsít.
Mexikóban az idén 400 ezer új munkahely létesült, a munkanélküliségi ráta már 6 százalék alatt van, a tőzsdeindex pedig csaknem 200 százalékos növekedést mutat 2009 márciusa óta. Egyedül az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak hazautalása nem tér vissza a régi szintre. A lakosság csaknem 10 százaléka, tízmillió ember él a határ túloldalán. Hazautalásaik az olaj utáni a második legális valutaforrás.
A mexikói infláció 6,5 százalékról 3,7-re esett, így a központi bank kormányzója, Agustin Carstens szerint nincs ok a beavatkozásra, az alacsony kamatpolitika folytatható.
Egyedül a valutaharcban
Mexikó áldozatául eshet a valutaháborúnak, amelynek során a fejlett exportpiacok – főleg az Egyesült Államok – alacsonyan tartják saját valutájukat, felértékelve így a fejlődőkét – a mexikói pesót is –, rontva az exportáló országok pozícióit.A hétvégén a mexikói központi bank korábbi kormányzója arra hívta fel a figyelmet, hogy a peso értéke augusztus vége óta 7,3 százalékkal emelkedett, ez rontja Mexikó versenyképességét és más gondot is okozhat. Mexikó ugyanis az egyetlen ország, amely a jelentős fejlődő államok közül nem avatkozik be a valutapiacon saját gazdasága érdekében.
A volt kormányzó szerint országának Brazília vagy Thaiföld példáját kellene követnie.
A hétvégén a mexikói központi bank korábbi kormányzója arra hívta fel a figyelmet, hogy a peso értéke augusztus vége óta 7,3 százalékkal emelkedett, ez rontja Mexikó versenyképességét és más gondot is okozhat. Mexikó ugyanis az egyetlen ország, amely a jelentős fejlődő államok közül nem avatkozik be a valutapiacon saját gazdasága érdekében.
A volt kormányzó szerint országának Brazília vagy Thaiföld példáját kellene követnie.-->
