Reggelihez ültek az EU-gazdagok kitalálni, hogy ne fizessenek Magyarországnak

Könnyű reggeli mellé tonnás témát tettek az asztalra kedden az EU-kormányképviselők, de másoknak fekszi meg a gyomrát, ha egyezségre jutnak. A munkareggelin, amelyen részt vesz minden harmadik európai uniós tagállam, azt ötlenék ki, miként tudják elkerülni, hogy fizessenek Magyarországnak.

Nem csak Magyarországnak: a másik oldalon azok a tagországok állnak, akik elvileg több pénzt kapnak az EU-költségvetésből, mint amit oda befizetnek. A kért csoport most, miképp a reggeli demonstrálja, szembekerült egymással. 

A keddi találkozó résztvevői Svédország mellett várhatóan 

• Dánia,
• Finnország, 
• Ausztria,
• Hollandia, 
• Németország, 
• Franciaország, 
• Írország
• és Belgium

– adta hírül négy részt vevő diplomatára hivatkozva a brüsszelita Politico. 

Hatalmas a tét, Ursula von der Leyen árgusan figyel, miközben átszervezi a hadosztályokat

A tét hatalmas, összességében 2 ezermilliárd euró, az unió 2028-tól induló hétéves költségvetési kerete (az MFF).

Korábbi hírek szerint ennek a véglegesítését még azelőtt keresztül szeretné nyomni Ursula von der Leyen Európai Bizottsága, mielőtt a jövő tavaszi francia választások esetleg a kemény jobboldal győzelmét hozva megakasztaná a küllőket. A korábbi akadály, Orbán Viktor miniszterelnök – akivel a visszatratott péntek adagolgatásával alkudoztak – az áprilisi magyar választási vereséggel távozott az asztal mellől.

Csakhogy akár ott ül, akár nem, a bizottsági elnök terveinek van ellenzéke: a nettó befizetők nem hajlanak teljesíteni tervét a hozzájárulásuk növelésére, miközben az unió hatalmas összegeket költ Ukrajnára, fegyverkezésre és már ftörlesztenie kell a Covid hatásainak kivédésére felvett hatalmas kölcsönt is.

Az elnök semmit nem bíz a véletlenre, központi hatalmát rohamléptekkel építi tovább, különös tekintettel a pénzosztás ügyeire, hogy felkészüljön a költségvetés tetőt alá hozásának nagy feladatára. 

Két tömb, amelyeket Brüsszel nem tud félresöpörni

A keddi reggeli résztvevőinek listájára pillantva látható, hogy ekkora érdekcsoportot félresöpörni várhatóan ő sem tud.  A kérdés, mire jutnak. A negbeszélést a brüsszeli Általános Ügyek Tanácsa előtt tartanak, ahol az MFF lesz a téma, a „jogállamisági” ügyek mellett.

Az utóbbi szorosan kötődik a költségvetéshez. Ezt megtanulhattuk Magyarország és a korábbi lengyel jobboldali kormány példáján, a pénzek visszatartására szolgáló fegyvert egyre többet villogtatják, az új hétéves

 Azok az EU-tagállamok, amelyek nettó befizetőként finanszírozzák az uniós költségvetés nagy részét, fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy visszafogják Brüsszel javasolt, 1,8 ezermilliárd eurós hosszú távú költségvetési ciklusban pedig a bizottsági szándék szerint Brüsszel sztenderd fegyverévé válik. 

A kormányt váltó Magyarország nincs a témák listáján, de a két megbeszélésről bennünket közvetlenül érintő hírek is érkezhetnek: ha az új kormány nem lesz képes betartani ígéreretét, a nyár végére Magyarország hatalmas összegeket veszíthet el végleg. Egy másik listán azonban biztosan szerepelünk.

Ursula von der Leyen költségvetése: innen is elvesz, meg onnan is 

A nettó befizetők közös célja elérni, hogy az MFF ne növelje hozzájárulásaikat, miközben Brüsszel úgy növelné a költségvetést, hogy enélkül bizonyos eddigi célokra kevesebb jut.

– mondta a Politicónak a találkozó előtt Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter. „Egyszerűen nincs mozgástér Svédország vagy bármely más nettó befizető hozzájárulásának drasztikus növelésére. Svédország és más országok ezt teljesen világossá fogják tenni a következő Európai Tanács előtt.”

Ezzel szemben áll a másik, 16 országból álló tábor – akik ellenzik a tervezett megszorításokat: szerintük növelni kellene a mezőgazdaságra, a szegényebb régiók támogatására és a halászatra fordított összegeket, amelyek a Bizottság javaslatában már kevesebb mint a teljes költségvetés felét teszik ki.

„A bizottság javaslatában a kohéziós politika, a KAP (közös agrárpolitika) és a KHP (közös halászati politika) az egyetlen olyan területek, amelyek reálértéken csökkenést szenvednek el, annak ellenére, hogy az új MFF teljes mérete növekszik” – írták a tagállamok hétfő esti közös nyilatkozatukban, amelyet Románia koordinált.

Az aláírók:

• Bulgária, 
• Horvátország, 
• Csehország, 
• Észtország,
• Görögország, 
• Magyarország, 
• Olaszország, 
• Lettország,
• Litvánia, 
• Málta, 
• Lengyelország, 
• Portugália, 
• Románia, 
• Szlovákia,
• Szlovénia
• és Spanyolország.

Az EU-költségvetés és a befizetők: mindenre a pénz a megoldás? Vörös vonalakat húznának

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok jóváhagynák azt a javaslatot, amely szerint az EU 2028 és 2034 között akár 1,8 ezermilliárd eurót költene el.

A Covid-időszakból származó adósságok törlesztésével együtt a teljes kiadás közel 2 ezermilliárd euróra rúgna, ami az összes EU-ország együttes nemzeti jövedelmének 1,26 százaléka. Összehasonlításképpen: a jelenlegi, 2021–2027 közötti uniós költségvetés a tagállamok összesített GDP-jének körülbelül 1,1 százalékának felel meg – emlékeztet a hírportál.

„El kell mozdulnunk attól a brüsszeli reflexszerű gondolkodástól, hogy minden problémát több pénzzel próbáljunk megoldani – idézik Claudia Bauer osztrák EU-ügyi miniszter. – Különösen most, amikor sok tagállamnak nemzeti szinten megtakarításokat és nehéz költségvetési döntéseket kell hoznia, az EU-nak is nagyobb önmérsékletre van szüksége... Ezért koordinálják szorosabban álláspontjukat a nettó befizető országok” – tette hozzá.

Sógorok a célkeresztben

Ausztria, ahol botladozik az életszínvonal és állandó a belpolitikai feszültség, nem véletlenül lépett a színtérre. Öt nettó befizető külön a másik oldal célkeresztjébe került. 

A 16-ok fokozzák a nyomást arra az öt államra – Németországra, Svédországra, Ausztriára, Dániára és Hollandiára –, amelyek kedvezményeket (rebate-eket) élveznek az EU-költségvetéshez való hozzájárulásukból.

Nyilatkozatukban ismét felszólították a Bizottságot e kedvezmények megszüntetésére, arra hivatkozva, hogy „nincs sem politikai, sem gazdasági indok azok újbóli bevezetésére”.

A 16 ország azt is jelezte, hogy nyitott lenne az EU Covid utáni hitelfelvételének törlesztése egy részének elhalasztására – akármit jelentsen ez, a Politico nem részletezte –, ami a következő költségvetési ciklusban várhatóan 168 milliárd euróba kerülne. Közben Ukrajna javára már készítik a következő méretes hitelfelvételt, amiből Orbán Viktor ellenállásnak köszönhetően Magyarország, Csehország és Szlovákia kimarad.