Dollármilliárdokat bukik a világ a kialvatlan embereken

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy bár az alvás mennyisége országonként eltérő, általános tendencia az alvás időzítésének kitolódása és minőségének romlása. Ezt a folyamatot a technológiai fejlődés, a munkaszervezés átalakulása, az urbanizáció és a társadalmi normák együttesen alakítják. Ugyanakkor az alvás egyre kevésbé magánügy, és egyre inkább gazdasági kérdés.

Az alváshiány a fejlett országokban akár a GDP 1-3 százalékának megfelelő veszteséget is okozhat

A közgazdasági kutatások alapján az alvás a termelékenység egyik kulcsinputjának tekinthető, így hiánya makroszinten is mérhető veszteségeket okoz. A fejlett gazdaságokban ez akár a GDP 1-3 százalékát is elérheti, ami jelentős, rendszerszintű hatásra utal – derül ki az Oeconomus elemzéséből.

De hogyan jutunk el az egyéni alváshiánytól a makrogazdasági veszteségekig?

• A megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen a testi, mentális és lelki jóllétünk szempontjából, és végső soron a megfelelő minőségű és hatékonyságú munkavégzés szempontjából. Ezzel ellentétben az alvás hiánya rontja az egyéni koncentrációt, a döntéshozatali képességet és a reakcióidőt, miközben növeli a hibázás esélyét és a (fizikai) fáradtságot. Az alvásromlás rosszabb életminőséggel, idővel pedig mentális kimerültséggel jár. Mindez rontja a munkavállaló termelékenységét (pl. lassabban, kevésbé odafigyelve, hibákkal dolgozik), vagyis az alváshiány első hatása az, hogy az egyén kevésbé hatékonyan dolgozik.
• Az alváshiány ugyanakkor nemcsak a teljesítményt rontja, hanem az egészséget is. Az alváshiány és az alvászavarok jelentős közvetlen és közvetett gazdasági költségekkel járnak Európában: növelik az egészségügyi kiadásokat, miközben hozzájárulnak a kieső munkanapokhoz (ez a munkáltatónál költségként jelenik meg), a csökkent munkahelyi teljesítményhez és a korai munkaerőpiaci kilépéshez. Ezek a hatások tovább erősítik az alváshiány gazdasági következményeit.

Amikor mindezeket a tényezőket összeadjuk, már makroszinten is jól látható a hatás. Egy 2017-es tanulmány öt OECD-országra becsülte az elégtelen alvás gazdasági terhét (Kanada, USA, Egyesült Királyság, Németország, Japán).  Eszerint az alváshiány miatt az öt vizsgált országban évente akár 680 milliárd dollár veszteség is keletkezhet.

Ráadásul az alváshiány nemcsak egyéni életmódbeli vagy gazdasági kérdés, hanem társadalmi egyenlőtlenségi probléma is. A rosszabb lakhatási körülmények (pl. zaj, hűtés-fűtés lehetőségei, rosszabb levegőminőség, a lakókörnyezet alacsonyabb biztonsága), a műszakos munkavégzés és a hőhullámok hatása aránytalanul sújtja az alacsonyabb jövedelmű csoportokat: ők várhatóan kevesebbet és rosszabbul alszanak. 

Magyarországon is csökkent az átlagos alvásidő az elmúlt évtizedben

Magyarország esetében az átlagos alvásidő csökkenése, valamint a hőhullámok alvást rontó hatása különösen fontos tényezők. A magyar időmérlegadatok (1976–2010) alapján a forró napok mérhetően rövidítik az alvásidőt. A lakásállomány korlátozott klimatizáltsága (nagyjából a lakások negyede ) miatt a klímaváltozás hatása közvetlenül jelenik meg a mindennapi regenerációban. Hazánk az OECD 2010-es adata alapján még a középmezőnyben helyezkedett el a rangsorban alvásmennyiség tekintetében (átlagosan napi 8 óra 26 perc), azonban a KSH legújabb, 2024–2025-ös időmérleg-felmérése alapján 

Így az OECD-rangsorbeli helye is: jelenleg 8 óra 6 percet alszunk, átlagosan 21 perccel kevesebbet, mint 2010-ben.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.