A politikus azt is kimondta: szerintük nem lehet a Szent Korona-tan egy alkotmány közjogi alapja a huszonegyedik században, noha a Szent Koronának helye van az új alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság jogkörei a következő fél évben dőlnek majd el.
"Úgy emlékszem, a Fidesz választási programjában valóban nem volt szó az új alkotmány elkészítéséről. De a kampányban tett nyilatkozatokból teljesen egyértelmű volt, hogy a Fidesz új alaptörvényt akar. Orbán Viktor több alakalommal is elmondta, nincs semmi tiszteletre méltó a jelenlegi alkotmányban" - így reagált Gulyás Gergely a Közbeszéd felvetésére, amely néhány, ide vágó kritikát idézett a fideszes képviselőnek. Hozzátette: valamennyi nagy párt megígérte az új alkotmányt 1990 óta, ám kétharmados felhatalmazás híján ebből végül semmi nem lett.
"Mi úgy gondoljuk, hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent Korona-tant a huszonegyedik században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni" - szögezte le Gulyás Gergely.
A politikus megjegyezte: szeretné, ha a későbbiekben az ellenzéki pártok újra visszatérnének az alkotmányozás folyamatához, "nyilván részt is fognak venni", és szeretnék a kormánypártok, ha minél több ellenzéki javaslat is beépíthető lenne a koncepcióba.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt húsz évhez képest miben és hogyan lesz stabilabb az államszerkezet egy új alkotmány révén, a politikus azt mondta: "az alkotmányos berendezkedés nem volt rossz az elmúlt húsz évben, sok mindennek a stabilitását meg kell őrizni".
