Jó hangulatú EU–USA csúcs
El kell utasítani a protekcionizmust, el kell kerülni, hogy a világ nagy gazdasági erőközpontjai egymással versengve értékeljék le a valutájukat a jobb exportképességért – jelentették ki az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetői a lisszaboni EU–USA csúcstalálkozón. A tárgyalópartnerek – José Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az EU elnöke, illetve Barack Obama amerikai államfő – amellett, hogy elkötelezték magukat ezen elvek mellett, közös nyilatkozatban kérték a G20 többi államát, tegyenek ők is így.
„Nem volt annyira érdekes ez a csúcstalálkozó, mint amilyen a többi szokott lenni, mert gyakorlatilag mindenben egyetértettünk” – összegzett Obama a mindössze kétórás tárgyalás után. Az európai partnerek is egyetértettek abban, hogy a csúcs legfontosabb üzenete az volt: az EU és az USA a világpolitika és a gazdaság mostani helyzetében is első számú szövetségesként tekint egymásra. Ez különösen azután volt fontos, hogy az amerikai elnök az év elején még lemondta európai meghívását. Akkor amerikai közlések arról szóltak, hogy Washington szerint nem volt világos, ki az Európai Unió legfőbb képviselője a lisszaboni szerződéssel létrehozott új EU-s intézményrendszerben. Most azonban minden résztvevő arról beszélt: a diplomácia világában szokatlanul jó hangulatú megbeszélés folyt.
A felek közös nyilatkozata megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a G20 államainak a tárgyalásain az unió és az USA egységesen léphessen fel, és együttműködés várható a WTO dohai fordulóján is. A megállapodás legfőbb pontja a protekcionizmus elutasítása, emellett azonban több más kérdésben is egyezség született. Felkérték a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot: készítsen forgatókönyvet, hogyan lehet együttműködve serkenteni a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremteni a legfontosabb szektorokban. Megkérték őket arra is, dolgozzanak ki lehetséges megoldásokat arra, hogy az európai és az amerikai gazdaság szereplői közt napi szintű kapcsolattartás legyen, ne csak a legfelsőbb vezetői szinten. Fontos szerepet szánnak az EU–USA-energiatanácsnak is. Tőlük 2011 júniusára kértek egy jelentést arról, hogy tudnák felgyorsítani az információáramlást az energiaügyi szakértők közt.
Szintén döntöttek arról, hogy biztonsági kérdésekben is elmélyül a transzatlanti együttműködés. A korábban már megismert intézkedések mellett azonban az eddiginél sokkal nagyobb teret kapnak az elektronikus és online biztonsági lépések. Erre a célra új munkacsoportot alakítottak, amelytől egy éven belülre várják, hogy feltárják, milyen lehetőségek vannak a közös fellépésre. Azonban szükségesek még lépések a már létező biztonsági ügyekben is: az egyik legsürgetőbb feladat egyszerűsíteni a kontinensek közti utazást az állampolgárok számára. Ismét leszögezték: középtávon cél az EU és az USA polgárainak teljes körű vízummentessége, és kibővítenék az együttműködést a személyes adatok nagyobb biztonságáért is.
A globális politika más fórumain is erősebb összefogást terveznek. Ennek egyik első lépése lehet az Izrael és Palesztina közti tárgyalások közös elősegítése, de szintén komoly feladatok állnak az EU és az USA előtt Irán és Afganisztán ügyében is.
Oroszország közeledhet a NATO-hoz
Szintén Lisszabonban került sor a Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozójára. A tárgyalások legfontosabb résztvevője azonban nem NATO-tagállam volt, hanem Oroszország. Minden fórumon kulcsfontosságúnak minősítik, hogy Dmitrij Medvegyev elfogadta a meghívást – néhány elemző úgy jellemzi ezt, hogy távolabb került az új hidegháború veszélye. A legjelentősebb határozatban Oroszország elfogadta, hogy a NATO rakétavédelmi rendszert építsen ki Közép-Európában, valamint közös tanulmányokat folytatnak majd a nagyobb biztonság érdekében.Jobb együttműködésre van lehetőség Afganisztán ügyében is: Medvegyev engedélyezte, hogy több NATO-szállítmányt juttathassanak el Afganisztánba Oroszországon keresztül. Az afgán háború még elhúzódik. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár bejelentette: a szövetséges erők legkorábban 2014-ben hagyják el az országot, de nem kizárt ennél jóval hosszabb ott-tartózkodás sem. Idézett egy IMF-tanulmányt is, ami szerint az ideális kivonulási időpont 2023 lehet.
Jobb együttműködésre van lehetőség Afganisztán ügyében is: Medvegyev engedélyezte, hogy több NATO-szállítmányt juttathassanak el Afganisztánba Oroszországon keresztül. Az afgán háború még elhúzódik. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár bejelentette: a szövetséges erők legkorábban 2014-ben hagyják el az országot, de nem kizárt ennél jóval hosszabb ott-tartózkodás sem. Idézett egy IMF-tanulmányt is, ami szerint az ideális kivonulási időpont 2023 lehet.-->
