Megkerülhető a társadalmi egyeztetés
Látványos, ám következmények nélkül megkerülhető törvényt fogadott el az Országgyűlés a jogalkotást megelőző társadalmi egyeztetésről. A Navracsics Tibor által jegyzett javaslat akár minden korábbinál szélesebb körnek adna véleményezési lehetőséget, azonban a gyakorlatban mindössze a kormány akaratán múlik, lesz-e egyáltalán minimális lehetőség a törvényjavaslatok véleményezésére.
Több helyen visszalépés az új törvény a korábbi szabályozáshoz képest – véli Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információszabadság-programvezetője. Nem határozták meg – mondta lapunknak –, milyen következménye lenne, ha nem tartanák be az előírásokat, de ha lenne ilyen szankció, akkor is könnyű lenne megkerülni. Emellett alig marad idő az egyeztetésre, mivel eltörölték az eddigi 15 napos határidőt. Véleménye szerint represszív eszközökre nincs ugyan szükség, de egy ösztönzőrendszer fontos lenne a jobb egyeztetésért.
Pedig az új rendelkezés szerint bizonyos törvényeknél valóban rendkívül komoly beleszólást kaphatnának az érdek-képviseleti, a civilszervezetek és az állampolgárok. A törvény- és rendelettervezeteket, valamint az előkészítést segítő hatástanulmányokat kötelező lesz közzétenni egy erre a célra szolgáló honlapon, ahol azokat bárki véleményezheti. A jogszabályt előkészítő miniszter pedig köteles összefoglalót készíteni arról, mely elemeket vett végül figyelembe ezek közül, illetve mik az elutasítások indokai.
Azonban a törvény hatálya alá tartozó jogszabályok körét úgy határozták meg, hogy az gyakorlatilag kijátszhatóvá teszi az egész szabályozást. Az egyeztetés ugyanis csak azoknál a törvényeknél kötelező, amelyeket a kormány nyújt be, a kormánypárti egyéni képviselői javaslatnál már nem. Nem kell egyeztetés, ha a törvény sürgős elfogadásához „kiemelkedő közérdek” fűződik, s hogy pontosan mi számít annak, azt nem definiálják. Kivették a konzultációt igénylő körből a költségvetést, a fizetési kötelezettségeket, az állami, európai uniós vagy nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokat, a nemzetközi szerződéseket és a szervezetalapításokat is. Vagyis ha a kormány a már megszokott gyakorlatát folytatva egyéni indítványokkal és sürgős törvényjavaslatokkal próbál operálni, szinte semmi nem marad, ahol lehetséges a társadalmi egyeztetés.
Megszűnt a lobbitörvény
Az új törvény megszüntette a sokat kritizált lobbitörvényt is. Helyette az online egyeztetés mellett stratégiai partneri megállapodások megkötésére ad lehetőséget. A véleménynyilvánítás köre azonban így is szűkül, mivel a miniszterek feladata eldönteni, mely szervezetekkel egyeztetnének. A törvény csupán ajánlást fogalmaz meg, e szerint a civilszervezeteket, egyházakat, szakmai, tudományos szervezeteket, kisebbségi önkormányzatokat, érdek-képviseleti szervezeteket, köztestületeket és a felsőoktatási intézmények képviselőit érdemes bevonni a jogalkotásba.
Azonban nem jár semmilyen szankcióval, ha ez nem történik meg. A kormányzati indoklás is hivatkozik azokra a korábbi alkotmánybírósági döntésekre, amelyek kimondták: ha elmulasztják vagy szabálytalanul folytatják le az egyeztetést, attól még érvényes marad az elfogadott jogszabály.
