"A jogállamiságot sértő döntések sorát hozta a kormány"

Az elmúlt alig több mint fél év során a kormányzat csökkentette a független intézmények hatalomkorlátozó szerepét, a jogállamiságot sértő döntések sora született – szögezi le a tanulmány.

A kormány arra készül, hogy néhány hónapon új alkotmányt fogadjon el. A forradalmi alkotmányozásokat idéző rohamtempó nem ad lehetőséget a nyilvános társadalmi vitára, hiszen a szeptemberben megindult alkotmányozási folyamatban az alapelvek már december elejére elkészültek. A kormány az idő rövidsége miatt úgy tervezi, hogy az alkotmánynak azokat a garanciális szempontból fontos elemeit, amelyek kidolgozása hosszabb időt venne igénybe, egyszer en kihagyják az alkotmányszövegből és úgynevezett sarkalatos 3 törvények szabályozási tárgykörébe utalják.

Az Alkotmánybíróság hatásköre úgy módosult, hogy a költségvetésről vagy a központi adónemekről szólóó törvényeket a testület csak meghatározott esetekben vizsgálhatja felül. Az AB nem vizsgálhatja az ilyen tárgyú törvényeket többek között a jogállamiság, az arányos közteherviselés és a tulajdonhoz való jog érvényesülése szempontjából. Ha az alkotmánybíráskodás lehetőségét az Országgyűlés bizonyos tárgykörökben eltörli, akkor ezzel e témák kapcsán az alkotmány megsértésének nincs következménye.

Ami az igazságszolgáltatást illeti, törvényhozó szerint a bíróságok rosszul végzik a munkájukat, helytelen gyakorlatot alakítottak ki, ezért szükséges, hogy a kormány indokolás nélkül menthesse fel alkalmazottait. Ezzel a kormányzat kiiktatta a hatékony jogorvoslatot és a bírósághoz fordulás lehetőségét ebben az esetben.

Gyengült a köztársasági elnök intézménye is – a parlamenti többség olyan személyt választott a legmagasabb közjogi pozícióba, aki nyilvánosan ígéretet tett saját pártjának arra, hogy megválasztása esetén nem fog élni azon Alkotmányban biztosított hatásköreivel, amelyek kontrollt jelentenének a párt által adott parlamenti többség munkája felett.

Az Alkotmánybíróság már 2003-ban kimondta, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket tulajdonjogi védelem illeti meg. A fenti törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert azok számára, akik több mint egy évtizede magánnyugdíj-pénztári tagok, a jogalkotó nem hagy valódi mérlegelési lehetőséget, hiszen a magánnyugdíjpénztár-tagsági jogviszony fenntartása a majdani állami nyugdíj elvesztésével jár. Így az átlépés nem önkéntes beleegyezésen alapul, hanem kényszerhelyzet eredménye. Sérti továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásához azonos mértékben hozzájáruló személyek között a nyugdíjjogosultság szempontjából különbséget tesz a jogalkotó.