Január elsejétől június 30-ig Magyarország tölti be az Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az első elnökség minden uniós tagállam számára tűzkeresztség: akkor értjük meg igazán az EU bonyolult döntéshozatali mechanizmusát, ha egyszer már irányítottuk.
Olyan ügyek, célok szerepelnek az unió napirendjén 2011 elején, amelyek nagyban egybeesnek Magyarország saját törekvéseivel. Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik a közösség belső fejlődésével és globális versenyképességének alakulásával, ezért az elnökség elsődleges célja az integrációs folyamat, az Európai Unió erősítése.
Nézze meg a magyar uniós elnökség bemutatkozó filmjét!
Az elnökség egyszerre jelent politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat, és az adott tagállam megítélését nagyban befolyásolja, hogy milyen eredményesen oldja meg azokat. Az elnökség hat hónapja az EU-n belül és kívül egyaránt láthatóbbá teszi Magyarországot mint uniós tagállamot, a magyar közvéleményben pedig újra tudatosíthatja az Európai Unió létét, a tagsággal járó előnyöket és lehetőségeket.
A soros elnökség azért is kihívás Magyarország számára, mert a lisszaboni szerződés hatálybalépése miatt új intézményi keretek működését kell bejáratni és gyakorlattal megtölteni. Nagy felelősséget ró Magyarországra, hogy 2011 első felében az EU napirendjén kiemelkedően fontos, az egész európai integráció jövője szempontjából meghatározó kérdések szerepelnek, megannyi bonyolult, stratégiai jellegű feladatot kell megoldani.
A spanyol–belga–magyar trió elnökség utolsó tagjaként Magyarország azon lesz, hogy előmozdítsa a kiútkeresést a gazdasági válságból és a jövőbeli fejlődés alapjainak a megteremtését. Az unió sok krízisen ment már át, és mindig megerősödve lábalt ki belőlük. Most a magyar elnökség is olyan módon kíván válaszolni a kihívásokra, hogy az EU erősebbé váljon, mint valaha, létrejöjjön egy gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és intézményileg egyaránt erős Európa.
A magyar elnökség napirendjét alapvetően meghatározza a gazdasági válság következményeinek kezelése és az együttműködés új formáinak beindítása. Az uniót felkészültebbé kell tenni az esetleges jövőbeli válságokkal szemben: állandó válságkezelő mechanizmus létrehozására, a gazdasági koordináció javítására és a pénzügyi fegyelem szigorúbb ellenőrzésére van szükség. A válság után is van azonban élet. Már most szem előtt kell tartani, hogy milyen hosszú távú intézkedések növelhetik az EU globális versenyképességét. Az Európa 2020 stratégia szilárd alapot ad arra, hogy a foglalkoztatás bővítése, a regionális és szociális kohézió erősítése, a vállalkozások innovációs képességének javítása révén Európa megújulva és megerősödve kerüljön ki a mostani megrázkódtatásokból.
E témákról beszélt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is decemberi budapesti látogatásán. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában a gazdasági kihívások mellett a foglalkoztatáspolitika, az energiabiztonság és az uniós bővítés- és szomszédságpolitika kérdéseit emelte ki. Az Európai Tanács februári ülése az energia és az innováció kérdéseivel foglalkozik, a márciusi csúcs az
Európa 2020 gazdasági stratégiával és annak társadalompolitikai célkitűzéseivel, májusban pedig a Keleti Partnerség országainak második csúcstalálkozójának ad otthont Magyarország.
A gazdasági válság kezelése kapcsán Van Rompuy elmondta, az EU célja, hogy az uniós tagállamok szerteágazó gazdasági fejlődését egységes irányba terelje. Hangsúlyozta az erősebb gazdasági koordináció fontosságát, valamint azt, hogy a tagállamoknak a jogaik mellett a kötelességeikre is figyelemmel kell lenniük. A december 16–17-i csúcstalálkozó eredményeire utalva kiemelte: az unió mind a 27 tagállamának meggyőződése, hogy az eurózóna stabilitása egész Európa stabilitásának alapja. Van Rompuy szerint nem szabad ugyanakkor az euróövezeten kívüli országokról sem megfeledkezni, hiszen ezekre a tagállamokra, köztük Magyarországra, ugyanolyan terheket ró a válság, mint a közös pénzt használó társaikra.
Trióban dolgozva összehangoltabb a munka
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Ez pontosan az Európai Unió Tanácsához kötődik: az elnökséget viselő állam adja a Tanács, az öszszes uniós szakbizottság, valamint munkacsoport elnökét is, ebben a minőségében dönt az ülések öszszehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről, és képviseli az uniót más államok felé.Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok a lisszaboni szerződés értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttműködnek. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat, és segítik egymást a felkészülésben. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal van egy trióban, a belga féltől vettük át az elnökséget, átadni pedig július 1-jén Lengyelországnak kell majd.
Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok a lisszaboni szerződés értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttműködnek. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat, és segítik egymást a felkészülésben. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal van egy trióban, a belga féltől vettük át az elnökséget, átadni pedig július 1-jén Lengyelországnak kell majd. -->
