Államadósság: Önként fizetnénk, csak csökkenjen!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA költségvetési vita kezdete óta egyértelmű, hogy a kormányzati célok egyik fő fókuszpontja az államadósság csökkentése. E céllal a magyarok is egyetértenek: a Nézőpont Intézet reprezentatív mintán készült felmérése szerint a válaszadók 95 százaléka súlyos problémának tekinti az állami eladósodottság mértékét.
A „veszély” egységbe kovácsolta az eltérő pártszimpátiával rendelkezőket: a szocialisták és a Lehet Más a Politika támogatóinak 90-91 százaléka tartja súlyos tehernek a hazai államadósságot, a Fidesz
és a Jobbik táborának pedig 96-98 százaléka.
Ezen felül a megkérdezettek 45 százaléka hajlandó lenne évente egy napi átlagos megélhetéshez szükséges összeget (kb. 2500 forintot) áldozni jelenlegi adóterhein felül is az államadósság csökkentésére. A vizitdíj vagy a kórházi napidíj „közmegegyezéses” elutasítása után nehezen lett volna elképzelhető, hogy az emberek közel fele támogathatja egy, a család kasszáját terhelő újabb „adó” fiktív bevezetését.
Az államadósság csökkentésére irányuló „közteherviselésben” önként venne részt a munkaképes korú lakosság 49 százaléka, valamint az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezők 65 százaléka. Míg
azonban az államadósság mértékét a válaszadók egységesen súlyosnak ítélték meg, addig a csökkentéshez történő hozzájárulási hajlandóság már sokkal inkább kapcsolódik az aktuális pártpreferenciákhoz.
Miközben a Fidesz és az LMP támogatóinak több mint fele mondana le a fenti célból évi 2500 forintról, addig a jobbikosoknál ez az arány 46, az MSZP-seknél pedig csupán 31 százalék.
VG-kommentár
Ez azt jelenti, hogy amennyiben 4,5 millió állampolgár fizetné be a 2 500 forintot, úgy 11,25 milliárd forint gyűlne össze a mintegy 20 ezer milliárdos államadósság csökkentésére, így mintegy kétezer év alatt sikerülne is csak ebből a forrásból lenullázni az adósságterhet. Ennél kétségkívül hatékonyabb eszköz a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása.
