Egyiptomban már tárgyalnak

Miközben a tüntetők továbbra is ott táboroznak a kairói Tahrír téren, biztató fejleményként tegnapra nem csak a heves összecsapások szűntek meg, a tárgyalások is megindultak a hatalom és a tüntetők képviselői között. Közben kinyitottak a bankok (igaz, a pénzfelvételt maximálták a magánszemélyek, de nem a vállalkozások számára), a hivatalok, a benzinkutak és a boltok egy része is, és ismét járnak a vonatok.

A hét végén elterjedt, hogy kész távozni a hatalomból Hoszni Mubarak, ám utóbb kiderült: csupán az uralkodó Nemzeti Demokrata Pártnak (NDP) a vezetősége mondott le, beleértve az elnök utódjául kijelölt fiát. Ám nem Mubarak neve alatt kezdődtek meg a tárgyalások. A tüntetőket képviselő hat fiatallal, illetve a betiltott Muszlim Testvériség Szervezet vezetőivel is asztalhoz ült a közel két hete kezdődött zavargások hatására kinevezett alelnök, Omar Szulejmán – jelentette a CNN.

Az egyeztetéseken az alkotmány módosításáról, reformokról tárgyalnak, ám tegnap délután a Muszlim Testvériség jelezte: nem tartja elegendőnek a kormányhű erők ajánlatait. A BBC jelentése szerint a Tahrír téren tüntetők egy része azt jelezte: egyáltalán nem hajlandók egyezkedni Mubarakkal. A Mena hivatalos egyiptomi hírügynökség szerint ugyanakkor a tárgyalásokon részt vevő minden fél egyetértett abban, hogy békés átmenetre van szükség, az alkotmány keretei között.

A kormány is ülést tartott Mubarak vezetésével: a téma a gazdaság talpra állítása, az életszínvonal emelése volt. Bejelentették: ötmilliárd egyiptomi font, hozzávetőleg 854 millió dollár értékű alapot hoznak létre, ebből kárpótolják azokat, akiknek a tulajdonában kár keletkezett a tíz napja tartó zavargások miatt. A pénzügyminiszter szerint a költségvetés elviseli ezt a terhet, ám kérdés, milyen állapotba kerül a büdzsé a zavargások nyomán.

Ugyanis naponta 310 millió dollárnyi kár éri Egyiptomot a Mubarak-ellenes tüntetések miatt kialakult helyzetben – legalábbis a Crédit Agricole számításai szerint. A bank elemzői a BBC jelentése alapján 5,3-ről 3,7 százalékra módosították az idei GDP-arányos gazdasági növekedésre vonatkozó becsléseiket az események hatására.

Több mint egy hétig zárva tartottak a bankok, és számos üzem is szüneteltette tevékenységét. A külföldi vállalatok egy része megkezdte munkatársainak hazaszállítását, míg más cégek azt tanácsolják alkalmazottaiknak, hogy ne mozduljanak ki otthonaikból. Egymillió turista elhagyta az országot, s nem jönnek az újak – adta hírül a BBC. A hét végén egyébként a magyar turisták zöme is hazatért az egyiptomi nyaralóhelyekről.

Az országban jelenleg is tart a turisztikai szezon, a vendégek általában májusig érkeznek csoportosan, de mostanra gyakorlatilag megszűnt a beutazás. És bár a Szuezi-csatorna, amely tavaly 4,77 milliárd dolláros árbevételt produkált, egyelőre nyitva áll, a Maersk teherszállítási vállalat például már csökkentette a régiós működését.

A térség több más országában is voltak az elmúlt napokban tüntetések, és sok elemző tart a feszültség továbbterjedésétől. Már csak azért is, mert számos térségbeli – észak-afrikai, illetve közel-keleti – országban hasonló társadalmi problémák vannak, mint Egyiptomban.

A térségbeli feszültség hatására pedig továbbra is emelkednek a nemzetközi kőolajárak. Az egyiptomi helyzet kitartása esetén akár 110 dollárra is felkúszhat a brent olaj hordónkénti ára a világpiacon – tudatta prognózisát a kuvaiti olajtanács egyik tagja. 2008 óta először emelkedne ilyen magasságba az olajár, ha ez bekövetkezne. A Közel-Kelet és Észak-Afrika adja a világ kőolajszükségletének a harmadát. NVZs