Az autó összetört, de a pilóta él

Atomveszély. „A fukusimai történéseket ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy szuperbiztonságos Forma–1-es autó 250 km/h-s sebességgel a betonfalba csapódik: a kocsi teljesen összetörik, a pilóta azonban életben marad” – így összegezte a Japánban történt atomkatasztrófát és annak hatásait pénteki sajtótájékoztatóján Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

A szakember úgy véli, az erőmű biztonsági szempontból jól vizsgázott, hiszen mostanáig „a radioaktivitás 99 százalékát sikerült az épületeken belül tartani”. A mentésen dolgozók egy részét ugyan jelentős radioaktív-sugárzás érte, a lakosságot azonban – részben a gyors kitelepítésnek köszönhetően – szinte teljes egészében sikerült megóvni: az eddig megvizsgált 75 ezer ember közül 97-nél mutattak ki szenynyezést. Szerinte az ivóvíz és a növények szennyeződése is korlátok között mozog, és bár a tengerbe is került radioaktív-anyag, jelen állás szerint ez sem olyan mértékű, hogy „tartani kellene az ottani halaktól”.

A helyzet ugyan még nem jutott nyugvópontra, de további jelentős radioaktívanyag-kibocsátás szerinte már nem várható. Igaz – tette hozzá – ehhez az is kell, hogy a radioaktív fűtőelemek hűtését tartósan meg tudják oldani, s a legutóbbi hírek szerint ezzel továbbra is komoly problémák vannak. A katasztrófát ugyanis az okozta, hogy a földrengés miatt összeomlott az áramellátás, a 14 méteres, azaz minden korábbinál nagyobb szökőár pedig tönkretette a biztonsági dízelgenerátorokat. Emiatt leállt a hűtés, ennek következtében a radioaktív fűtőelemek túlforrósodtak, ez pedig robbanásokhoz vezetett.

Ami a magyar vonatkozású tanulságokat illeti, a szakember szerint Paks továbbra is biztonságos, ezzel együtt a földrengésállóság és a dízelgenerátorok ügyét újból át kell tekinteni. A Világgazdaság kérdésére, hogy mennyire tekinthető biztonságosnak a térségünkben üzemelő többi erőmű, annyit válaszolt: nem aggódik emiatt. Utalt arra, hogy az Európai Unió a kelet-közép-európai országok csatlakozásakor már „kiszűrte” azokat az erőműveket, amelyek problémásak lehettek volna. Bulgária például a kozloduji atomerőmű négy blokkját, Szlovákia pedig bohunice erőmű két blokkját állította le, mivel ez EU e nélkül nem vette volna fel őket a közösségbe.

A szakember szerint a fukusimai történések összességében sem az európai, sem az észak-amerikai atomprogramokat nem rajzolják át érdemben. Szerinte a paksi atomerőmű ütemidő-hosszabbításának és az új blokkok építésének „nem szabad késedelmet szenvednie”, mivel „a nukleáris energia a jövőben sem nélkülözhető Magyarországon”. W. B.

Ilyen eseményekre atomerőművet nem lehet méretezni, ezek megakadályozása az államvédelmi szervek feladata.

Ilyen eseményekre atomerőművet nem lehet méretezni, ezek megakadályozása az államvédelmi szervek feladata.-->