Megbukhat a japán kormányzat

Tovább súlyosbította a költségvetési jogszabályok elfogadtatásán eddig hiába fáradozó japán kormány helyzetét a külügyminiszter minapi lemondása, amely akár a kormányfő bukásához is vezethet. Maehara Szeidzsi külügyminiszter azután mondott le posztjáról, hogy kiderült: 250 ezer jent (közel 600 ezer forint) fogadott el egy Kiotóban élő dél-koreai állampolgárságú étteremtulajdonostól. Az összeg nem jelentős, azonban a japán törvények tiltják, hogy a pártok külföldiektől fogadjanak el adományokat. A csupán fél éve kinevezett Maehara – aki a jelenlegi népszerűtlen kormányfő, Kan Naoto legesélyesebb utódjának számított – azzal indokolta lemondását, hogy nem kívánja illegális pártfinanszírozási ügyével tovább nehezíteni a kormánypárt dolgát a most zajló – a gazdaság szempontjából létfontosságú – költségvetési vitákban.

Az alsóház a múlt héten elfogadta a rekordnagyságú, 92 000 milliárd jennyi (közel 220 000 milliárd forint) költségvetést, azonban a demokrata párti kormányfő mindeddig nem tudta meggyőzni a liberális demokrata ellenzéket, hogy támogassák a büdzsé megvalósításához szükséges jogszabályok elfogadását. Ezen törvényekhez ugyanis a liberális demokraták uralta felsőház jóváhagyása, vagy az alsóház kétharmadának a támogatása szükséges, ekkora mandátumaránya azonban nincs a kormánynak. Az idő sürget, hiszen az új pénzügyi év áprilisban kezdődik.

Az ellenzék azonban a külügyminiszter ügye után egyértelművé tette: nem szavazza meg a büdzsé hatálybalépéséhez szükséges jogszabályokat, és az előre hozott választások kiírását követeli. Kan mindenesetre közölte: kitölti mandátumát a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2013 második feléig.

Az utóbbi évek politikai instabilitását jól mutatja, hogy Kan már az ötödik kormányfő 2006 óta, akit most a külügyminiszter botrányát kihasználva saját pártján belül is lemondásra szólítottak fel. A párton belüli ellenzék ugyanis nem támogatja a kormányfőnek a jelenleg 5 százalékos fogyasztási adó emelésére vonatkozó tervét, amellyel az elöregedő társadalom miatti hatalmas szociális kiadások finanszírozását szeretné elősegíteni. A szociális kiadások 2000 óta több mint hatvan százalékkal nőttek.

Elemzők szerint előfordulhat, hogy a saját pártján belül is ingatag helyzetű kormányfő olyan alkut köt az ellenzékkel, hogy lemondásáért cserébe a liberális demokraták megszavazzák a költségvetés hatálybalépéséhez szükséges jogszabályokat. A demokraták 2009 szeptemberében szerezték meg a kormányrudat, amelyet az azt megelőző több mint ötven évben szinte mindig a liberális demokraták tartottak kézben. Kilenc hónappal később Hatojama Jukio demokrata kormányfőnek pénzügyi botrányok miatt távoznia kellett a székéből, ekkor került a posztra a jelenlegi miniszterelnök. n VG

Türelmetlenek a hitelminősítők

A rövid lejáratú kötelezettségekkel együtt a teljes japán államadósság mértéke az idén túllépheti a GDP 200 százalékát az OECD adatai szerint. Az eladósodottság mértéke, illetve a költségvetési jogszabályok elfogadásának bizonytalansága miatt a Standard & Poor’s már januárban leminősítette az ország hosszú távú államadósságának besorolását AA-ról AA– szintre. A Moody’s pedig februárban rontotta le az adósságbesorolás kilátását a politikai patthelyzetre hivatkozva.