Komoly fegyverarzenált vonultat fel Oroszország a Balti-tengeren – a szomszédos államok már rettegnek
Oroszország fokozza a biztonsági intézkedéseket balti-tengeri kikötőiben. Erre azt követően kerül sor, hogy május 25-én az orosz biztonsági szolgálatok meghiúsítottak egy feltételezett támadást az Arrhenius nevű orosz gázszállító hajó ellen, amely Belgiumból érkezett Uszty-Luga kikötőjébe. A terv szerint ott újra megrakták volna, majd Törökországba indult volna tovább.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint
- a hajótest víz alatti részének ellenőrzése során a búvárok robbanószerkezeteket találtak,
- amelyek tengeri mágneses aknákra hasonlítottak, és
- feltételezhetően NATO-országokban gyártották őket.
- A szabotázsveszély miatt az orosz hatóságok további biztonsági intézkedéseket terveznek a kikötőkben.
Denisz Gyenyiszov politikai elemző szerint ezek a szabotázsakciók egy aszimmetrikus konfliktusstratégia részét képezik. Úgy véli, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók nyílt konfrontációba bocsátkozni Oroszországgal, ezért folyamodnak ilyen terrorcselekményekhez.
A NATO-tagállamoknak tulajdonított incidensre és a szervezet több keleti szárnyának térségbeli fegyverkezésére válaszul Moszkva széles körű intézkedések meghozatalát tervezi. Ennek keretében
Oroszország tovább erősíti a Balti Flottát az új fenyegetések ellensúlyozása érdekében.
Jurij Zverev, az Immanuel Kant Balti Szövetségi Egyetem Külföldi Regionális és Országtanulmányi Központjának igazgatója az Izvesztyijának elmondta, hogy a Balti-tengerhez hozzáféréssel rendelkező NATO-országok állítólag
- 11 dízel-tengeralattjáróval,
- hat rombolóval,
- 12 fregattal,
- 11 korvettel és
- 10 rakétás naszáddal rendelkeznek.
Ebbe nem számítanak bele a szomszédos Norvégia és más NATO-tagállamok – főleg az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – haditengerészeti erői, amelyek szintén képesek hajókat vezényelni a Balti-tengerre.
„Tengeralattjárók és rombolók tekintetében hátrányban vagyunk, fregattok és rakétás naszádok terén kisebb a lemaradásunk, míg korvettek tekintetében fölényben vagyunk. Azt is meg kell jegyezni, hogy az orosz hajók és naszádok erőteljes hajóelhárító rakétarendszerekkel vannak felszerelve – többek között Kalibr, Oniksz, Moszkit és H–35 típusokkal –, amelyek számos kulcsfontosságú paraméter tekintetében felülmúlják nyugati megfelelőiket” – foglalta össze a szakértő.
Aggódnak Oroszország szomszédai az egyre harciasabb retorika miatt
Az elmúlt hetekben Oroszország egyre harciasabb nyilatkozatokat tett a balti államokkal szemben. Moszkva azzal vádolta meg Lettországot, hogy ukrán drónkezelőknek ad otthont, és az ország döntéshozatali központjainak lebombázásával fenyegetőzött. Litvániában múlt héten légiriadót rendeltek el, és a kormány tagjai bunkerbe vonultak, miután feltételezett orosz drónok Fehéroroszország felől megközelítették az ország légterét – írta a The Wall Street Journal.
Az orosz védelmi minisztérium emellett nyilvánosságra hozta nyolc európai ország olyan vállalatainak címét, amelyek állítólag Ukrajnával együttműködve dróngyártásban vesznek részt. Moszkva kiszámíthatatlan következményekre és éles eszkalációra figyelmeztette ezeket az államokat arra az esetre, ha nem szűnik meg a Kijevnek nyújtott katonai támogatás.
Bár az a félelem, hogy Oroszország Európára is kiterjesztheti a konfliktust, nem új keletű, a legutóbbi fejlemények tovább növelték az aggodalmakat. Több európai nemzetbiztonsági tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország próbára teheti a NATO kohézióját valamelyik balti állam, a Balti-tengeren fekvő svéd vagy dán szigetek, illetve az északi-sarkvidéki szövetségi területek célba vételével.
Az elmúlt 24 hónapban romlott Európa biztonsági helyzete. Azt látjuk, hogy az orosz fél egyre nagyobb operatív kockázatokat hajlandó vállalni hibrid műveleteiben. Tisztában vagyunk vele, hogy erősítenünk kell védelmi és elrettentő védelmi képességeinket Oroszországgal szemben
– jelentette ki Pal Jonson svéd védelmi miniszter.
