Ezek egyike, hogy az új alkotmány sietve készült el, holott – írja Navracsics Tibor a The Wall Street Journalben – már húsz éve téma Magyarországon az alaptörvény újraalkotása és a frakcióvezető szerint a Fidesz egyik fontos választási ígérete volt az új alkotmány elkészítése. Navracsics meglátása szerint az 1949-es új alkotmányt ugyan számtalanszor módosították, de az 1989-es átalakítás ellenére jelentős szövegrészek változatlanok maradtak, egészen hétfőig.
Emellett – írja Navracsics – a kormány soha nem látott egyeztetési folyamatot hajtott végre az alkotmányozást megelőzően, hiszen 8 millió állampolgárnak küldte el az alaptörvénnyel kapcsolatos kérdőíveket. "Az alkotmány fenntartja a hatalmi ágak klasszikus szétválasztását, a parlamenti demokráciát és a törvény uralmát" – szögezi le a frakcióvezető, hangsúlyozva, hogy a vádakkal ellentétben az új alkotmány nem törli el a demokratikus intézmények működtetéséhez szükséges súlyokat és ellensúlyokat. A kereszténységre és a Szent Koronára tett utalások pedig nem diszkriminatívak, egyszerűen csak tükrözik, milyen fontos szerepet játszott a kereszténység Magyarország történelmében.
Navracsics hangsúlyozza, hogy az alkotmány biztosítja az egyenlő jogokat a kisebbségeknek és nem módosítja az élethez való jog korábbi meghatározását. Emellett a frakcióvezető kiemeli, hogy az alkotmány nem rendezi a határon túli magyarok szavazati jogának kérdését, azt a választójogi törvény határozza majd meg.
