Nyugodtan a tengerbe önthetik a sugárfertőzött vizet a gyárak
A területet szabályozó, 1972-ben szövegezett konvenció, amelyet Japán is aláírt, csak a hajók, repülők és más tengeri járművek esetében tiltja meg a radioaktív víz tengerbe öntését, viszont nem rendelkezik a tengerparton felépített atomerőművekről. Ezek a létesítmények nemzeti szabályozási hatáskörbe tartoznak, ezért a TIME magazin szerint kijelenthető, hogy teljesen legális volt a fukusimai erőmű üzemeltetőinek döntése, miszerint több mint 11 ezer tonna enyhén sugárfertőzött vizet pumpáltak a tengerbe.
Az üzemeltető Tepco azzal indokolta a lépést, hogy a tározók megteltek a túlhevülő reaktorok hűtésére szánt, erősen szennyezett vízzel. Ezért a csak kisebb sugárdózist tartalmazó vizet inkább a tengerbe öntik, hogy helyet biztosítsanak a nagyobb veszélyt jelentő folyadéknak. Ugyanakkor a Greenpeace szakértője úgy vélte, a közvélemény de facto illegálisnak tekintheti az akciót, hiszen ha a mérnökök képesek 10 ezer köbméternyi vizet szállító csőrendszert konstruálni ehhez a művelethez, akkor feltételezhető, hogy egy biztonságos tározóba is átszvivattyúzhatták volna a vizet.
Egyelőre csak finom diplomáciai jelzések érkeztek Japánba az intézkedést kifogásoló országoktól, például Dél-Koreától. Ugyanakkor Tokió egy másik nemzetközi szerződés kapcsán is bajba kerülhet; az 1986-os, a nukleáris balesetekkel kapcsolatos korai értesítésről szóló konvenció ugyanis kimondja, hogy az érintett országoknak tájékoztatniuk kell a környezetükben lévő más államokat az eset helyéről, idejéről és a sugárzás mennyiségéről. A japán külügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy értesítették a diplomáciai testületek tagjait, Jukio Edano kabinetfőnök viszont elismerte, hogy talán több információval is szolgálhattak volna.
