A New York-i ügyészség egymillió dolláros óvadék fejében engedte szabadlábra a szobalány szexuális zaklatásával vádolt egykori IMF vezetőt, aki csütörtökön mondott le tisztségéről. Strauss-Kahn az ügy lezárulásáig 24 órás háziőrizetben, folyamatos rendőri, valamint elektronikus ellenőrzés mellett védekezhet tovább, emellett minden házon kívüli mozgást dokumentálni kell. Az őrzéssel járó összes költséget az egykori vezetőnek kell állnia.
A biztonsági szolgáltatást a Stroz Frienberg vállalat fogja ellátni, s a munkatársak Strauss-Kahn bokariasztójának minden jelzését felírják. Az óvadék mellett a védelemnek 5 millió dollár értékű biztosítást is letétbe kell helyeznie. A biztonsági intézkedések havonta mintegy 200 ezer dollárra rúgnak.
A bíróság az esetet legközelebb június 6-án tárgyalja, amikor is hivatalosan is felolvassák a váiratot. Strauss-Kahn minden tekintetben ártatlannak vallja magát a kezdetektől fogva. A csütörtöki meghallgatáson Strauss-Kahn felesége, Anne Sinclair is jelen volt. A védelem hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy az egymillió dollár túlságosan soknak tartotta, s visszautasította annak kifizetését.
A vád azzal indokolta a szigorú védekezést, hogy ha Strauss-Kahn elhagyná az Egyesült Államokat, nagyon nehéz lenne ismét elérni a kiadatását, hiszen Franciaország nem adja ki állampolgárait. Mindezek felett Strauss-Kahnnak meg vannak az anyagi lehetőségei ahhoz, hogy hosszú ideig bujkálni tudjon. A bíró ezért további részleteket kért az egykori IMF-vezér anyagi helyzetéről. Strauss-Kahn ügyvédje nevetségesnek tartotta azt a lehetőséget, hogy védence Franciaországba meneküljön. Strauss-Kahn feleségével fog együtt lakni.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Strauss-Kahn lemonását csütörtökön tette közzé a Nemzetközi Valutaalap. A vezető indoklásában jelezte: minden energiáját ártatlanságának bizonyítására akarja fordítani.
Az ügyészség szexuális bűncselekménnyel, nemi erőszak kísérletével és törvénytelen fogva tartással vádolja az IMF vezetőjét. Strauss-Kahnt bűnössége esetén az első két vádpont mindegyikéért, külön-külön tizenöttől húsz évig, a harmadikért pedig három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
