Közélet

Alkotmány - A Velencei Bizottság cáfolta Orbánt

Heves vita alakult ki május 25-én, szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) az április 18-án az Országgyűlés által is elfogadott új magyar alkotmányról, és az azzal kapcsolatban felmerülő demokratikus és emberi jogi kérdésekről. A vita apropóját a Velencei Bizottság készülő jelentése adta.

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának titkára, Thomas Markert az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) ismertette az Európa Tanácsban felmerülő aggodalmakat az alaptörvénnyel kapcsolatban, amelynek vizsgálatát egyrészt a magyar kormány, másrészt az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének kérésére indították.

Markert kiemelte, a vizsgálat eredményét még nem összegezték és még nincs végleges formája, a Velencei Bizottság által megszövegezett véleményt csak június 17-18-én fogják elfogadni, akkorra lesz meg az Európa Tanács végleges álláspontja a kérdésről, a LIBE ülésén csupán néhány felmerülő kérdést foglalt össze. Kiemelte a magyar Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, a testület ugyanis már nem vizsgálhat költségvetési kérdéseket, ám Markert pozitív lépésként értékelte, hogy az új alkotmány szerint az Alkotmánybíróság már nem köteles minden állampolgári bejelentésre vizsgálatot indítani - tudósít az EurActiv.

A Velencei Bizottság titkára kifogásolta, hogy öt hétig tartott csupán az alaptörvény parlamenti vitája, de a Magyarországon sok vitát kiváltott preambulummal kapcsolatban megállapította, hogy bár sok történelmi utalást tartalmaz, ez „tipikusnak” tekinthető egy fiatal demokrácia esetén. Markert azonban azt is megemlítette, hogy a „nemzet meghatározása úgy tűnhet, hogy egyes kisebbségeket kizár” a közösségből, a korábbi, 1949-es alkotmány érvénytelennek tekintése pedig „jogbiztonságbeli problémákat okozhat”.

Markert kitért azokra az aggodalmakra is, amik a szomszédos államokban merültek fel, az újonnan elfogadott magyar alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a magyar hatóságok felelősséggel tartoznak a határon túli magyar közösségekért is. Mint mondta, sokan félnek ettől, és hogy ez jogalapot teremthet valamiféle területi követelésekre is. A Velencei Bizottság titkára problematikusnak ítélte meg, hogy az alkotmány védeni kívánja az életet még a megszületés előtt is, illetve hogy megteremti a lehetőségét a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre.

Markert az aggodalmak között említette meg az alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációt nem tiltja, illetve hogy a házasságot pusztán férfi és nő között ismeri el – ez ugyanis akár a homoszexuálisok elleni fellépésekre is okot adhat.

Claude Moraes szocialista EP-képviselő arra kérdezett rá Thomas Markertnél, hogy mivel a magyar kormány azzal érvel, hogy az alkotmány egyes részei megtalálhatóak más európai országok alkotmányaiban is, valóban van-e más olyan alaptörvény, amelyben ugyanilyen sok sarkalatos törvényt határoznak meg. A Velencei Bizottság titkára azonban válaszában kifejtette, hogy nincs ilyen, a magyar alkotmány egyedülálló ebből a szempontból, a kormánynak pedig önmagát kellene korlátoznia, hogy ezek ne jelentsenek veszélyt, egyelőre azonban ez nem úgy tűnik, hogy így lesz.


 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek