Orbán Viktor írásában kiemelte: az idei húsvét különösen fontos volt a magyarok számára. "Ebben az évben ünnepeljük Magyarország újjászületését is" - írta. Úgy fogalmazott, hogy a Magyarország előtt tornyosuló akadályok felszámolásának kiindulópontját egy új alaptörvény megteremtése jelentette, amely a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma, és az új alaptörvény által Magyarország önbecsülése született újjá.
"Újjászületett nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat, felszabadítja a vállalkozási kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekáldás elfogadásához. Erőt ad ahhoz a felismeréshez, hogy elmúlt a jóléti társadalom ideje, és beköszöntött a munka társadalmának időszaka" - írta.
Thomas Schmid "Több jelent, kevesebb történelmet" című válaszában kiemelte: a demokrácia a vitából él. "Magyarország új alkotmánya nem akarja ezt" - írta. Kiemelte, hogy az új alaptörvényt és a médiatörvényt Európában és Magyarországon sem mindenütt fogadták örömmel. Az EP-ben bírálatok hangzottak el, és nem titok, hogy néhány európai kormány vegyes érzésekkel tekint a legutóbbi magyarországi fejleményekre.
Egyesek azt gyanítják, hogy az új alkotmány valójában inkább a múltba tekint, és a nemzeti identitással kapcsolatban ódon elképzelések bebetonozására törekszik. Schmid hangsúlyozta, hogy osztja ezt az értékelést. Szerinte az alkotmány soraiból - különösen a "nemzeti hitvallás" nevet viselő bevezetőjéből - a nemzet, a nép, a közösség olyan értelmezése csendül ki, amely a távoli múltat idézi fel. A "nemzeti hitvallás" jóval több, mint egyfajta szándéknyilvánítás - írta. Úgy vélte, hogy az valójában a társadalmi fejlődést a nemzeti identitás merev definíciójának túszává teszi.
Emlékeztetett arra, Orbán Viktort egyes helyeken Európában "nacionalista jobbkanyarral" vádolták. Hangsúlyozta, hogy a maga részéről nem csatlakozik ezekhez a nézetekhez. Emlékeztetett Magyarország történelmi megpróbáltatásaira, és felidézte az 1989-es rendszerváltást, Orbán Viktornak a Nagy Imre temetésén elhangzott beszédét, a kerekasztal-tárgyalásokat. "Ön ma már nem egy kerekasztalnál ül, hanem a teljes hatalom birtokában egyedül az asztalnál" - írta. Kiemelte, hogy a miniszterelnök szerint az új alkotmánnyal Magyarország büszkeségét és öntudatát nyeri vissza.
"Számomra azonban úgy tűnik, hogy ez a fajta, a nemzeti történelembe kapaszkodó önmegerősítés inkább a gyengeség, nem pedig az öntudatos erő jele" - hangoztatta. Schmid szerint minden demokrácia tiszteletben tartja a nemzet történelmét, azonban a jelenben él, de ez nem csendül ki a magyar alkotmányból. "Ezért őszinte sajnálattal közölnöm kell: nem vagyok meggyőzve" - írta.
