EU-tagjelöltség Mladicért

„Jelentős akadály hárult el Szerbia EU felé vezető útján” – így értékelte Stefan Füle bővítési EU-biztos Ratko Mladic, az emberiségellenes és háborús bűntettekkel, valamint népirtással vádolt volt boszniai szerb hadseregparancsnok elfogását. A szerb biztonsági erők éppen aznap hajnalban tartóztatták le a 69 éves, „boszniai mészárosként” emlegetett Mladicot, amikor Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Belgrádba látogatott, így felmerül a gyanú, hogy Belgrád, vagy legalábbis bizonyos katonai, titkosszolgálati körök már egy ideje tudhattak a 16 éve bujkáló Mladic hollétéről, és letartóztatása valójában egy előre eltervezetett, pontosan erre a napra időzített akció volt. Ezt a feltételezést erősítheti az is, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Serge Brammertz pár nap múlva, június 6-án terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé a véleményét arról, hogy Szerbia milyen mértékben működik együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntetteket vizsgáló taláros testülettel. A Mladic elfogása előtt kiszivárgott értesülések szerint pedig a főügyész jelentése eredetileg éles kritikát fogalmazott volna meg Belgráddal szemben, miszerint a szerb hatóságok nem támogatják megfelelő mértékben Hága munkáját. Egy ilyen tartalmú jelentés egyben azt is jelenthette volna, hogy Szerbia búcsút mondhatott volna azon reményének, hogy még az idén tagjelölti státust kapjon az EU-tól.

Az Európai Bizottság pedig szeptember végén közli az EU-ba tartó országokról, köztük Szerbiáról szóló jelentését. Elképzelhető, hogy Brüsszel azzal „díjazza” majd Mladic elfogását, hogy javasolni fogja a tagállamoknak: Szerbia kapjon tagjelölti státust. Erre a tagországok vezetői a decemberi EU-csúcson bólinthatnak rá.

A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez – amely egyes szakértők szerint akár már 2012 első felében megtörténhet – azonban várhatóan Belgrádnak további házi feladatokat kell teljesítenie. A bővítési biztos úgy fogalmazott Mladic elfogása után, hogy ki kell használni a mostani pillanatot a politikai, gazdasági reformokra, így például a korrupció elleni harcra irányuló erőfeszítések fokozására.

Növelné a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megkezdésének esélyét, ha Belgrád egyrészt kézre kerítené a Hága által keresett utolsó nagy háborús bűnöst, a horvátországi szerbek egykori vezetőjét, Goran Hadzicot is, másrészt újabb lépéseket tenne a koszovói kérdés rendezése érdekében. Az EU-tagsági kérelmét 2009-ben benyújtó Szerbia tavaly decemberben azután kapott ígéretet a tagállamoktól a tagjelölti státus megadásának megvizsgálására, hogy Belgrád enyhített a Koszovóval kapcsolatos álláspontján.

Bár Szerbia továbbra sem ismeri el önálló államként a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovót, azonban márciusban tárgyalóasztalhoz ült a pristinai féllel a Koszovóban élők mindennapjait érintő technikai ügyek, például a vámszabályokat vagy a személyi okmányokat érintő kérdések megvitatására.

Az év első három hónapjában 800 millió eurónyi külföldi tőke áramlott Szerbiába, ez közel akkora összeg, mint ami tavaly egész évben érkezett az országba (850 millió).

Az év első három hónapjában 800 millió eurónyi külföldi tőke áramlott Szerbiába, ez közel akkora összeg, mint ami tavaly egész évben érkezett az országba (850 millió).-->