Kelendő minden, ami csillog
Eredmények. A festményeknél valamivel magasabb, de így is ötven százalék alatti eladási arányt ért el május 19-én tartott műtárgyaukcióján a Nagyházi Galéria. A nagy értékű tételek közül alapáron kelt el például a 2. századi római Viktória-büszt (6. tétel, 1,7 millió forint), vagy az elefántcsontból faragott Erzsébet királyné-mellszobor (21., 1,5 millió). Ugyancsak kikiáltási értéken volt jelentkező a 16–18. századi patikaedényekre, ám jó eredmény, hogy a tárgycsoport legmagasabb árú darabjai is elkeltek (24., 1,5 millió és 25., 850 ezer). Látványos emelkedést ért el a 62. tételszámon indított,
dualizmus kori díszmagyar garnitúra: a műkereskedelemben meglehetősen ritka együttesért 950 ezer forinttól 2,6 millióig tartott a küzdelem. Egytől egyig gazdára talált a kalapács alá került tíz darab régi aranyozott képkeret.
A Polgár Galériánál az ezüstkínálat volt az, amelyiknek gyakorlatilag minden darabját leütötte az árverésvezető, nemritkán a kikiáltási árnál jóval magasabb összegért. A külföldi vevők meghatározó szerepét mutatta az is, hogy a leglátványosabb licitemelkedést egy 18. századi szentpétervári dísztányér érte el: a 60 ezres indulást 1,7 milliós végeredmény követte.
Virág Judit árverésén a Zsolnay és Gorka-kerámiák kivétel nélkül gazdára találtak. A legmagasabb árat a 7. számon indított elefántfejes virágtartó edény érte el; az 1908 körül tervezett dísztárgy 3-ról 3,4 millió forintra drágult.
A BÁV számára most is az ékszerek hozták a legnagyobb sikert. A háromnapos aukció első napján felvonultatott 286 tétel 80 százalékára volt vevő. A befektetési kategóriájú ékszerek ugyanolyan jól szerepeltek, mint az alacsonyabb árfekvésűek: az utolsó briliánsgyűrű például 3-ról 4 millió forintra drágult. A bútorok és szőnyegek gyengébben teljesítettek, az eladási mutató itt nem érte el az ötven százalékot. A zárónapon sorra került ezüstök ismét nagyon kelendők voltak. T. G.
