„Nem lehet tovább mismásolni”

– Már csak a pecsétet kell rányomni az európai roma-keretstratégiára?
– Igen, most már csak pihen az anyag. Ha jól számolom, akkor hat-hét éve ezen dolgozom. Előbb a saját pártomat kellett meggyőznöm, most pedig 26 tagállam EP-képviselőit. Nem volt könnyű, de nagyon örülök, hogy a munkám eredményeként is megszületik a megállapodás az állam- és kormányfők június 24-én esedékes csúcstalálkozóján.

– Hogyan lehetett meggyőzni a roma-keretstratégia fontosságáról olyan tagállamokat, ahol nem is élnek romák?
– Ott, ahol nem élnek nagyobb roma közösségek, szép lassan megértették, hogy az ő nemzeti érdekük is a migráció megakadályozása. Az elsődleges felelősség a tagországoké, de európai szinten is fontos kérdésről van szó, hiszen a kontinensen körülbelül 10-12 millió roma él.

– Tudna konkrét példát mondani arra, hogy miben rejlik a keretstratégia jelentősége?
– A legfontosabb, hogy az Európai Tanács júniusban elfogadja a stratégiát, így ezentúl már lesz jogalap. Eddig az unió nem koppinthatott a tagállamok fejére, ha nem csináltak semmit. Ennek vége lesz, mert a tagállamoknak 2011 végéig be kell nyújtani az Európai Bizottság részére egy tízéves romaintegrációs stratégiát, amelyet a testület először a benyújtást követően, majd pedig évente értékel. Nem lehet tovább mismásolni.

– Mit sem ér azonban egy stratégia, ha nem kötnek hozzá elegendő forrást. Lesz elég pénz?
– Eddig is volt, a pénz nem lehet kérdés. Jó nemzeti programokat kell készíteni, és ezekhez bőven lehet találni forrást is. Újdonság lesz a közösségi pénzalapok célzottabb és sokkal jobban ellenőrzött felhasználása is. A hátrányos helyzetű kistérségeknek nincs elegendő önerejük ahhoz, hogy az elvileg elérhető forrásokat igénybe vegyék, illetve, hogy a támogatások kezeléséhez szükséges adminisztrációt elvégezzék. Az uniós és költségvetési forrásokért folytatott versenyben így behozhatatlan hátránnyal indulnak. Sokkal hatékonyabb és igazságosabb, ha nem származás szerint, hanem társadalmi-gazdasági jellemzők alapján határozzuk meg a célcsoportokat.

– Milyen válaszokat találtak mindazokra a problémákra, amelyek terén a társadalmi
integráció az elmúlt években sikertelennek bizonyult?
– A siker magukon a szereplőkön, a roma közösségek tagjain is múlik. A romák kirekesztését nem kizárólag etnikai hovatartozásuk okozza, hanem egyéb, elsősorban gazdasági tényezők kölcsönhatása. Fontos lenne egy összeurópai „válságtérkép” megrajzolása, amely például a mértéke, a közszolgáltatások minősége s a lakosság jövedelmei és iskolázottsága alapján behatárolná a nyomor által leginkább sújtott területeket Európa-szerte. A legfontosabb alapelv, hogy az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy területén egyidejűleg működő, összetett programokra van szükség. Legalább hat-hét évbe telik, amíg a cigánytelepeken is érezni lehet majd a változásokat, és igazán komoly előrelépésről csupán 25-30 év távlatában beszélhetünk.

– A magyar kormány 2015-ig százezer romának ígért munkát, ezt főleg közmunkaprogramok indításával akarja elérni. Ez jó irány?
– Legfeljebb csak rövid távon lehet megoldás a Egyfajta ugródeszka lehet a rendes munka irányába. Akár 4-6 százalékos GDP-növekedést is jelenthetne éves szinten, ha a legszegényebb embereket visszahelyezik a munkaerőpiacra. Ehhez persze az is kell, hogy a romák tömegével tudjanak bekapcsolódni a szakképzésbe. Mindez ahhoz is szükséges, hogy a szélsőjobboldali veszély mérséklődjön. Nem volt véletlen ezeknek a pártoknak a megerősödése Európa-szerte, de legalább ráirányította a figyelmet arra, hogy eljött a konkrét cselekvés ideje.

Tanács június 24-én hagyhat jóvá, a 27 tagország programjával egészül majd ki.

A magyar terv jobbára az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt pénteken elmondottakat tartalmazza. Így 2015-ig százezer roma foglalkoztatását, 150 ezer rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatát és ötvenezer szakképzését vállalja a kormány. A vállalások teljesítését az Európai Bizottság ellenőrzi majd.

Tanács június 24-én hagyhat jóvá, a 27 tagország programjával egészül majd ki.

A magyar terv jobbára az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt pénteken elmondottakat tartalmazza. Így 2015-ig százezer roma foglalkoztatását, 150 ezer rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatát és ötvenezer szakképzését vállalja a kormány. A vállalások teljesítését az Európai Bizottság ellenőrzi majd. -->