BUX 43,202.87
-1.05%
BUMIX 3,797.23
-0.30%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,148
-2.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+8.04%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,300
-1.14%
0.00%
ANY 1,550
-0.96%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.78%
0.00%
-3.29%
OPUS 150.8
-0.79%
0.00%
+0.13%
0.00%
-0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-2.25%
MOL 2,882
-0.14%
-0.52%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-0.55%
0.00%
+1.79%
+1.84%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+1.27%
+0.74%
0.00%
-0.76%
+1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Pokorni szembefordult a Fidesszel oktatás ügyben

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa rossz üzenetnek tartja a tankötelezettség korhatárának leszállítását és azzal sem ért egyet, hogy kevesebb diplomásra van szükség. Elutasítja a nemzetgazdasági tárca felfogását az oktatás szerepéről, miként azokat a szakmunkásképzés eltömegesítésére vonatkozó törekvéseket is, amelyek az iparkamarához köthetők. "Nem tudom" - feleli arra a kérdésre, megmarad-e a Corvinus egyetem. Szerinte nem megoldás a felsőoktatási helyek szűkítése – írja a Népszabadság.

„Én is vitatom a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azt az álláspontját, hogy az oktatásra pusztán kiadási tételként tekint, nem pedig úgy, mint a növekedést megalapozó területre. De nem az ő feladatuk lenne kitalálni, miként lehet hatékonyabb és sikeresebb a magyar iskolarendszer. Az oktatási államtitkárság dolga az eszköz megtalálása, az, hogy miként lehet a meglévő feltételek mellett hatékonyabb az iskolai munka” – mondta Pokorni Zoltán a Népszabadságnak.

„Egy közgazdász soha nem vonna el olyan pénzt onnan, amit jó befektetésnek ítél. Az oktatásban jó helye van a pénznek, ezt igazolják a sikeres iskolarendszereket fenntartó országok példái. Nem a morgolódó moralizálás, hanem a tények számítanak. Ezt az álláspontot nem tudta hatékonyan képviselni az államtitkárság” – tette hozzá.

A források szűkösségéről elmondta: „idén az a pénz hiányzik, ami a felmenő rendszerű normatíva módosítás miatt került ki a rendszerből, ugyanannyi pénz van idén, mint tavaly. A folyamat öt éve indult el, a Hiller István által kialakított finanszírozással. 2002-ben egy gyerek után 185 ezer forint támogatás járt, reálértéken ennek ma 300 ezer forint körül kéne lennie, ehelyett 132 ezer. Emiatt billent meg az egyensúly a központi költségvetés és a helyi források között, 2002-ben a központi költségvetés a feladatok 75 százalékát állta, ma ez 45 százalékot tesz ki”.

A tankötelezettség 16 éves korra való leszállításának véglegességével kapcsolatos kérdésre kijelentette, hogy véglegesnek tekinthető ez a lépés. „Sajnos ez rossz üzenet. Nem önmagában a 16 év, mert nem lenne ez baj akkor, ha az oktatási rendszer alulról tolná fel a leszakadókat, és arra koncentrálna, hogy mindenkit valamilyen befejezett, sikeres végzettséghez juttasson” – mondta Pokorni.

„A baj akkor van, ha ez a korhatár olyan közoktatási rendszerben jelenik meg, amilyen a mienk, ahol a szakmunkásképzőbe felvett gyerekek közel harmada kirostálódik az oktatásból. Minden gyerekért kár. Én mélységesen nem értek egyet az iparkamara rövidtávú szempontjaival, és ez igaz a szakképzéssel kapcsolatos politikájukra is. Az a csonkított szakképzés, amit a kamara erőltet, nem ad teljes értékű végzettséget sem az adott szakmában, sem az általános képességek terén” – magyarázta az oktatáspolitikus.

Pokornit arról is megkérdezték, hogy megszűnik-e a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyre annyit felelt: „Nem tudom”. Az oktatáspolitikus nem gondolja, Orbán Viktor személyes érzelmeket viseltetne bármely intézmény iránt, kivéve a saját régi almamáterét, az ELTE jogi karát.
A felsőoktatási intézmények bezárásnak kapcsán kiemelte, hogy a kis vidéki főiskolák egy város élete szempontjából meghatározók.

„Ez érték, amit fontosnak tartok, még akkor is, ha nem az oktatás belső értéke. Ha a fővárosban megszűnik egy főiskola, az a város versenyképességét nem befolyásolja. De ha ez egy vidéki városban történik, annak súlyos gazdasági, társadalmi következményei lehetnek. Nem papírgyárakra van szükség, hanem jó színvonalú oktató helyekre” – nyilatkozta Pokorni Zoltán.

A felsőoktatási keretszám megvágásának tervéről kijelentette: „azt mondom, ne szűkítsük a kereteket!”. „Azt állítom, hogy ezzel a költségvetési kerettel is tudnánk 50 ezer diákot finanszírozni, ha nem finanszíroznánk azokat, akik külföldre viszik a diplomájukat, továbbá azokat sem, akik nem fejezik be a tanulmányaikat. A felvettek negyven százaléka nem diplomázik. Ez a két legnagyobb pazarló tétel a felsőoktatásban. Ezekre a kérdésekre stratégia választ kell adnunk” – magyarázta.

Mint ismert, a Széll Kálmán-terven alapuló konvergenciaprogram a jelenlegi 53 ezres keretszámról 30 ezerre csökkentené 2014-re a keretszámot. A 2012-től a felvehető államilag finanszírozott létszámkeret fokozatosan csökken – áll a programban.

Mi azon munkálkodunk, hogy megerősítsük a közoktatást az óvodás kortól, hogy a lemorzsolódás csökkenjen – így reagált Hoffmann Rózsa államtitkár arra a műsorvezetői felvetésre, amelyet Pokorni Zoltán interjújából idézett, miszerint meg kell előzni a szakképzésben a lemorzsolódást és a diplomát minél szélesebb körben kell kitűzni a gyermek számára.

Több eszközzel a lemorzsolódás ellen

Hogy a szakképzésben kisebb legyen a lemorzsolódás, azt több úton kell elérni – folytatta Hoffmann Rózsa. Az egyik nyilvánvaló út – amihez hozzá is fogott a kormányzat ebben a ciklusban – : megszüntetni „azt az utópiából táplálkozó tantervi szabályozást”, miszerint a szakképzés első két-három évében az általános iskolaihoz nagyon hasonló közismereti képzésen kellett részt venniük azoknak a fiataloknak, akik már az általánosban „kudarcokat halmoztak fel, alig tudtak írni olvasni”, esetleg azért engedték őket tovább, hogy az általános iskola megszabaduljon tőlük.

„Ennek eredménye, hogy a szakképző évfolyamok egyharmad része kibukott. Ezért ott mást kell csinálni. Nagyon szép idea, hogy tegyük számukra is lehetővé az átjárhatóságot, az érettségizést – de a tények azt mutatják, hogy aki tizennégy éves koráig kudarcos a tanulásban, azt nem kell arra kényszeríteni, hogy kémiát, magas szintű történelmet, irodalomelméletet tanuljon” - fogalmazott az oktatási államtitkár.
Nem lesznek zsákutcás életutak

Szerinte ezeket a fiatalokat úgy kellene tovább fejleszteni, hogy később, ha tanulni szeretnének, meg legyen a lehetőségük a visszatérésre az iskolapadba, de ha nem szeretnének, akkor dolgozhassanak. Ez konkrétan azt jelenti az államtitkárság elképzelései szerint, hogy aki szakiskolát végzett és később tanulni támad kedve, az két év alatt érettségit tehessen vagy akár egyetemre is eljuthasson. Fontos, hogy ne legyenek lezárt, zsákutcás, életutak, de ki-ki találhassa meg tizenhat éves kora után a lehetőséget, hogy azt csinálhassa, amihez kedve van – hangzott az interjúban.

„Ez egy nagyon fontos változás lesz, amitől magam is sok eredményt várok. Attól is, hogy csak tizenhat éves korig kényszerítjük iskolába járni a gyerekeket. Ezt is alátámasztja az a múlt héten általunk nyilvánosságra hozott tény, hogy az ötven óránál több igazolatlan hiányzást felhalmozó gyerekek hetven százaléka a szakiskolák 17-18 éves diákjai közül került ki” - tette hozzá Hoffmann Rózsa. Megismételte: ha ezek a fiatalok az iskola helyett a munkás életet választják, ez nem jelenti azt, hogy lezárul előttük a későbbi tanulás lehetősége. 

A Corvinus Egyetem rektorának felvetésére, hogy alakuljon budapesti egyetemi szövetség, Hoffmann azt mondta: ez is egy javaslat, ez is szóba jöhet, de a felsőoktatás súlyos problémáit látva nem ez a struktúra a legfontosabb kérdés, ami érthetően a legnagyobb visszhangot váltotta ki. Mint mondta: úgy látja, a rektorok részéről erős a ragaszkodás a megszokáshoz, miközben mindegyikük belátja, hogy „ez így nem mehet tovább”.

A ragaszkodás mögött Hoffmann Rózsa többek között érzelmi, anyagi és “a világban bejáratott névhez való jogos ragaszkodás” szempontjait is felfedezni véli, s lévén szó nagyon sok szempontot felvonultató problémáról, az államtitkárság még nem tart ott, hogy egyértelmű álláspontot fogalmazzon meg a kormányzat számra. A döntés azonban nem a a tárcáé, hanem egyértelműen a kormányé lesz – hangsúlyozta az államtitkár.

Néhány hét múlva a struktúrára is lesz javaslat

Szerinte legfontosabb szempont lenne megszüntetni a szakok túlburjánzását, csökkenteni a szakok számát, és arról is gondoskodni kellene, hogy egy-egy szakot ne tanítsanak tíz, húsz, vagy egyes esetekben harmincnál is több helyen egy tízmilliós országban. Ez egyfelől luxus, másfelől nagy minőségbeli különbségeket eredményez az adott szakok oktatása esetében.

Fontos szempont tehát a felsőoktatás átalakításában, hogy csak a jó minőségű oktatást támogassa az állam, másrészt pedig gazdaságosabbá tegye azt. „Ehhez képest, hogy milyen struktúrában működnek az intézmények, az egy harmadlagos kérdés, jóllehet, ez váltja ki a legnagyobb viharokat. […] A lényeg azonban a racionalizálásban, a minőségi szakok erősítésében, az állami és a magán képzés határozottabb szétválasztásában van” -

A Corvinus megmarad, de átalakulhat

A Corvinus lehetséges jövőjéről az államtitkár azt mondta: „nyilván senkinek nem volt olyan bizarr ötlete, hogy az évtizedek óta az ország közgazdasági képzésének gerincét adó Corvinus Egyetemet bezárja. A Corvinust mint közgazdász és társadalomtudományi képzőhelyet semmi veszély nem fenyegeti”. Az intézmény átalakulása azonban szóba jöhet, amennyiben „ebbe az irányba megy el a gondolkodás”, de kapubezárásról szó sem lehet. Mint mondta: a Corvinus rektorával tárgyalva is több lehetőség merült fel, de még államtitkárként ő sem látja, mi lenne az igazán jó irány.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek