Részvények stoplis cipővel

„Egy futballklubnak a vállalatokhoz hasonlóan azért lehet érdemes a tőzsdére mennie, mert a részvénykibocsátással tőkét vonhat be, és így nagyobb potenciális befektetői kört érhet el” – mondta lapunknak Balásy Zsolt. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint mindehhez azonban szükséges, hogy a működése az iparágra jellemzőnél jobban átlátható legyen. Leginkább akkor érdemes részvénytársasággá alakulni egy klubnak, amikor a csapat életében valami olyan esemény történt, amelyről el lehet hinni, hogy hosszabb távon kedvező változásokat okoz, vagy el lehet hitetni, hogy a bevont tőkéből megvalósítható egy ilyen esemény. Ilyenkor ugyanis viszonylag drágán értékesíthető a részvény.

Magyarországon ehhez hasonló eredményt az utóbbi évtizedekben csak a Debreceni VSC tudott felmutatni a Bajnokok Ligájába jutással. „Talán az ő esetükben kifizetődő lehetett volna egy nagyon jól időzített részvénykibocsátás” – mondta Ba-lásy. A tőzsdére lépéshez azonban természetesen az is kellett volna, hogy a jelenlegi tulajdonos csökkenteni akarja részesedését a klubban.

Ezzel a lehetőséggel főként angol egyesületek éltek, mivel Nagy-Britanniában mélyen gyökerezik a tőzsdei kultúra. A szigetországban az is lökést adott a részvénykibocsátásnak a 90-es években, hogy a Sky TV társaság közvetítési jogdíjaira alapozva a Premier League elszakadt az angol labdarúgó-szövetségtől. Az elemző szerint a parketten a növekedési sztorikat lehet jól eladni, az akkor hirtelen jövő pénzbőség láttán a piac elhihette, hogy néhány éven belül csak angol klubfocit akar nézni és angol klubmezt akar majd venni mindenki a világon. Így viszonylag drágán lehetett részvényeket kibocsátani. „Azóta viszont folyamatosan lefelé csordogáló ár és kiszáradó likviditás jellemzi ezeket a részvényeket, az intézményi befektetők helyett az egyik meghatározó tulajdonosi réteg a papíroknak inkább csak szentimentális értéket tulajdonító szurkolók tábora” – mondta Balásy.

Hiába erősödött meg az angol bajnokság a pénz hatására, tőzsdei emelkedésben mindez nem manifesztálódott. „A fő probléma az, hogy a csapatok – és a szurkolók, valamint a klubot támogató esetleges politikai háttér is – elsősorban nem a pénzügyi, hanem a sportsikerekben érdekeltek” – hangoztatta a Concorde elemzője. Ehhez pedig egyre drágább játékosok szükségesek. Így az alkalmazottaknak, vagyis a játékosoknak egy szokásos vállalaténál sokkal nagyobb érdekérvényesítő hatalmuk van, a pénz így javarészt az ő zsebükbe vándorolt a tulajdonosok (részvényesek) helyett. A tőkebőség egyik leglátványosabb hatása az lett, hogy a Premiershipben a heti átlagos játékoskeresetek az 1990 eleji 1500-2000 fontról 2010-re 34 ezer fontig szökkentek.

Balásy szerint a tőzsdére vonulás ma már kevésbé jellemző a labdarúgásra – más sportágakra korábban sem volt –, mint néhány évvel ezelőtt. Elsőként a Tottenham lépett parkettre, 1983-ban. 2003-ban még negyven csapat volt tőzsdén, azóta ez a szám folyamatos csökkenést mutat, új kibocsátások nélkül. Az első és a másodosztály között ingázó angol Sunderlandnek például igen jellemző az 1996-ban kezdődött tőzsdei pályafutása. Az 585 pennyn történő részvénykibocsátásból 10,7 millió font tőkére tettek szert, ezt az új stadion építésére fordították. 2004-ben a részvények tőzsdei listázását megszüntették, ekkor egy papír már csak 31,4 pennyt ért. A nemzetközi mezőnyben jelenleg olyan klubok vannak a tőzsdén, mint a Juventus, a Lazio, az AS Roma, a Sporting Lisszabon, a Totten-ham, az Arsenal, az Ajax Amsterdam, a Borussia Dortmund, a Celtic vagy a Rangers.

Kivételes sikertörténet a tőzsdén az évek óta egyetlenegy trófeát sem nyerő Arsenal részvényeinek relatív tündöklése. A darabonként 11 650 fontba (3,5 millió forint) kerülő részvény árfolyama ugyanis a válság legzordabb éveit kivéve folyamatos emelkedést mutat. Ez a szokatlanul józan játékoskereskedési politikának és így a nyereséges működésnek, a futballklubhoz tartozó ingatlan vagyonnak, valamint az egyik nagytulajdonossal kapcsolatos folyamatos felvásárlási pletykáknak volt köszönhető.

„Vannak azonban kivételek is, amikor egy részvény hirtelen mániává válik, anélkül, hogy ennek különösebb oka lenne” – mondta Balásy. A Lazio az idei szezon kezdetén első tíz mecscséből nyolcat megnyert, vezette a bajnokságot, erre az árfolyam (tehát a csapat értéke) megötszöröződött. Balásy szerint hogy ez reális legyen, inkább nyolc bajnokságot kell nyerni zsinórban, mint nyolc meccset. Azóta hanyatlik is az árfolyam és a csapat, amely végül a Serie A-ban az ötödik helyen végzett. A „jogosnál” hevesebb árfolyammozgással járt az is, amikor az olasz bundabotrány miatt a Juventust 2006-ban a másodosztályba száműzték.

„Vannak azonban kivételek is, amikor egy részvény hirtelen mániává válik, anélkül, hogy ennek különösebb oka lenne” – mondta Balásy. A Lazio az idei szezon kezdetén első tíz mecscséből nyolcat megnyert, vezette a bajnokságot, erre az árfolyam (tehát a csapat értéke) megötszöröződött. Balásy szerint hogy ez reális legyen, inkább nyolc bajnokságot kell nyerni zsinórban, mint nyolc meccset. Azóta hanyatlik is az árfolyam és a csapat, amely végül a Serie A-ban az ötödik helyen végzett. A „jogosnál” hevesebb árfolyammozgással járt az is, amikor az olasz bundabotrány miatt a Juventust 2006-ban a másodosztályba száműzték.-->