Búcsú békés bokszmeccsel
„Európa erősebb mint fél éve, elsősorban azért, mert már rendelkezik azokkal a válság megelőzéséhez szükséges eszközökkel, amelyekkel fél évvel ezelőtt még nem rendelkezett” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament magyar elnökséget értékelő plenáris ülésén. A miniszterelnök példaként említette, hogy az elmúlt hat hónapban sikerült beüzemelni az új uniós gazdaságpolitikai koordinációs ciklust, az európai szemesztert; az EU gazdasági kormányzását lehetővé tevő hatos jogszabálycsomag „95 százalékos készültségben van”, és megszülettek azok a fő döntések, amelyek lehetővé teszik a jövőbeni kríziskezeléshez szükséges állandó válságalap felállítását.
A sikerek között felsorolta a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, valamint a Duna- és a romastratégia elfogadását is – utóbbi szerinte azért is fontos, mert az „sok millió európai polgárt kíván bevonni” a munkaerőpiacra. A magyar szempontból kvázi kudarcot hozó témákat viszont kerülte a miniszterelnök: így nem hozta szóba Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kitolódását, és azt sem, hogy a nagy presztízsű keleti csúcsot a lengyel elnökség idejére halasztották.
Ezzel együtt még az EP baloldali és liberális képviselőinek többsége – köztük Hannes Svoboda, az EP szocialista frakciójának alelnöke, Alexander Graf Lambsdorff liberális képviselő és Daniel Cohn-Bendit, a zöldek társelnöke – is elismerte, hogy a magyar elnökség szakmailag sikeres volt, és hasonlóan vélekedett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Igaz, az EP-képviselők nem felejtették el megjegyezni, hogy a médiatörvény és az alkotmány „beárnyékolta a magyar elnökség tevékenységét”. Svoboda szerint a mindenkori elnökségnek a példamutatás is feladata, márpedig ezt Magyarország e két probléma miatt nem tudta teljesíteni. „Bár önöknek kétharmaduk van, és így azt csinálnak, amit akarnak (…), az is számít, amit a kritikusok mondanak. A kritika hozzátartozik a demokráciához” – figyelmeztetett Svoboda. Helytelenítette a médiatörvényt Lambsdorff is, aki menekültpolitika és a schengeni egyezmény betartatása terén is „nagyobb elkötelezettséget” várt volna el az elnökségtől.
A legkeményebb kritikát Cohn-Bendit fogalmazta meg – a zöldpolitikus most elsősorban Orbán kettős beszédét kritizálta. Emlékeztetett arra, hogy míg a miniszterelnök az EP előtt az EU további erősítésének szükségességét hangsúlyozta, addig Budapesten az idei március 15-i beszédében úgy fogalmazott: „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk.” Cohn-Bendit szerint az olyan politikusok, akik itt így, ott meg úgy beszélnek, „rombolják
Európát”. Kifogásolta azt is, hogy amikor „Egyiptomban és Tunéziában a szabadságukért küzdöttek az emberek”, nem emelte fel hangját a magyar miniszterelnök, és a „nagy kínai szabadságellenes harcos” fogadásakor is nagyon visszafogott volt. (Cohn-Bendit ezzel feltehetőleg Ven Csia-pao kínai miniszterelnök június végi budapesti látogatására utalt.)
Orbán Viktor Cohn-Benditnek címzett válaszában megjegyezte: „Brüsszel nem Moszkva (…), Magyarországot mindig meg fogom védeni, akár a Brüszszelből érkező megjegyzésekre is, amelyeket Magyarországon úgy lehet értelmezni, hogy ön meg akarja mondani nekünk, mit tehetünk és mit nem.”
A baloldalt is méltatta Orbán
„Meg kell mondanom Svoboda úrnak is, hogy nagy öröm volt még vitázni is önökkel, nagyon sok velünk kritikus, de összességében kedves és az európai eszményekben velünk osztozó képviselőt ismerhettem meg az európai baloldal személyében is” – mondta zárásképp az Európai Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök. A gesztust a jelek szerint díjazta Svoboda, az EP szocialista frakciójának alelnöke, aki kicsit húzódozva, de végül megtapsolta a kormányfő búcsúszavait.Daniel Cohn-Bendittel, a zöldek frakciójának társelnökével viszont nem sikerült kibékülni: a francia politikus ismét diktátornak nevezte a magyar kormányfőt, aki nem maradt adós a válasszal: „Mind a ketten lázadó természetűek vagyunk. (…) Fontos különbség (…), hogy ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én meg egy diktatúra ellen.”
Daniel Cohn-Bendittel, a zöldek frakciójának társelnökével viszont nem sikerült kibékülni: a francia politikus ismét diktátornak nevezte a magyar kormányfőt, aki nem maradt adós a válasszal: „Mind a ketten lázadó természetűek vagyunk. (…) Fontos különbség (…), hogy ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én meg egy diktatúra ellen.” EP-határozat Elfogadta az Európai Parlament tegnap azt a határozattervezetet, amely 10 pontban bírálja a magyar alkotmányt. A dokumentum a velencei bizottság június közepén elfogadott jogi szakvéleményét vette alapul. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a határozatnak nincs semmi jelentősége.-->
