Romló helyzet az afgánoknál
Öngyilkos merénylet áldozata lett Afganisztánban Ghulam Haidar Hamidi, a tálibok egyik fellegvárának számító Kandahár polgármestere. A New York
Times szerint a robbantásért a tálibok vállalták a felelősséget, akik ily módon küzdenek a nyugati csapatok térségbeli jelenléte és a velük szövetkező helyi politikai erők ellen.
Kandahárban és környékén annak ellenére volt képes növelni befolyását a szélsőséges mozgalom, hogy a közelmúltban a NATO és a helyi afgán erők újabb közös offenzívát indítottak ellenük. Július 12-én Ahmad Váli Karzai, Hamid Karzai afgán elnök féltestvére ellen követtek el öngyilkos merényletet a tálibok – legalábbis magukra vállalták az akciót –, majd két nappal később a temetésén is robbantás történt. Az elnök féltestvére a kandahári tartományi tanács elnöke és egyben Dél-Afganisztán egyik legbefolyásosabb embere, de állítólag érdekeltségekkel rendelkezett az ópiumkereskedelemben is, amelynek Kandahár az egyik központja.
A merényletek és a tálibok aktivizálódásának erősödése után kérdéses, hogy a nyugati hatalmak a vállalt időhatáron, három éven belül valóban kivonják csapataik nagy részét az országból. „Nem fogunk sietni a kivonulással” – jelezte a közelmúltban Ryan Cocker, az Egyesült Államok új afganisztáni nagykövete. Bár elismerte, hogy a Nyugatnak kell tennie egy lépést visszafelé, utalt arra is, hogy ha nem halad megfelelően a hatalomátadás az afgán rendfenntartó erőknek, akkor „Afganisztánon messze túlterjedő” hatásai lesznek.
A NATO által vezetett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) jelenleg 140 ezer katonát állomásoztat az országban, ebből mintegy 100 ezer amerikai. Az Afganisztánban tartózkodó magyar katonák száma mintegy ötszáz, a legutóbb érkezettek zöme főleg kiképző.
Drogra épülő gazdaság
Ha Afganisztánt hirtelen teljesen elvágnák a külvilágtól, akkor valószínűleg rövid időn belül összeomlana az európai és az amerikai heroinpiac is. Az áttételesen a heroin alapanyagául szolgáló, mákból kinyert ópium legnagyobb exportőre ugyanis továbbra is Afganisztán, amely – a Világbank év eleji tanulmánya szerint – a világ teljes ópiumtermelésének 93 százalékát adja. Az ópiumkereskedelem tehát továbbra is az afgán gazdaság egyik legjelentősebb pillére, a belőle származó bruttó bevétel a hivatalos GDP harmadával egyenértékű – állítja a Világbank. (A hivatalos GDP-adatokban természetesen nem szerepel ez az iparág.) Az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi katonai invázió kezdete, 2001 óta ráadásul csak romlott a helyzet: az ópiumtermelésre használt földterületek nagysága 2003 és 2007 között több mint megduplázódott a jelentés szerint.
