„Nem azt kell hangsúlyozni, hogy a pedagógus-életpályamodellhez lesz-e megfelelő forrás, hanem azt, hogy az új rendszer kidolgozására szükség van” – mondta el a Pedagógusok Szakszervezetével folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár hozzátette: „Mind a magyar gazdaságban, mind a világgazdaságban sok a bizonytalanság. Tőlem ne kérjenek választ arra, hogy mikor és mennyit lesz képes a kormány erre költeni. Anynyit biztosan mondhatok, hogy a szándék megvan a rendszer átalakításához szükséges források előteremtésére.”
Az oktatási államtitkár elmondta: a készülő új költségvetés szerint nem romlanak a közoktatás pozíciói, ami – ismerve a helyzetet – „relatív nyereség”. Hoffmann Rózsa szerint a pedagógus-életpályamodell bevezetésének a 2013 szeptemberében kezdődő tanév előtt nincs realitása. Az államtitkár a Világgazdaság kérdésére válaszolva kijelentette: az életpályamodell megvalósulása esetén évi 160 milliárd forintnyi többletkiadást jelentene a költségvetésnek.
Az eseményen a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: egyetértenek az államtitkár asszonnyal abban, hogy a cél egy gyerekközpontú és a pedagógusoknak biztos megélhetést biztosító közoktatási rendszer kialakítása lenne. Galló Istvánné ugyanakkor hozzátette: továbbra is vannak olyan bizonytalanságok, mint az önkormányzatok intézményfenntartó szerepének vagy a szakképzésnek a kérdése, és az egyeztetés folytatásához a köznevelési koncepciót is látniuk kellene.
Az elnök hozzátette: az államtitkárral folytatott megbeszélésen kiderült, nincs szó a gimnáziumi férőhelyek számának 40 százalékos csökkentéséről. Kiderült az is, hogy az államtitkárság nem tervezi a kötelező óraszám emelését, vagyis a pedagógusoknak továbbra is heti 22 tanórát kellene megtartaniuk. Ezen felül azonban továbbra is szó van a heti plusz 10 órányi egyéb foglalkozásról, amelyért eddig külön javadalmazásban részesültek a tanárok. Galló Istvánné elmondta: a Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint az új rendszerben megemelkedő kereset „éppen hogy kompenzálni fogja” az ilyen órák után kieső pluszbevételt. A 32 órányi kötelező benntartózkodás ezzel egyidejűleg jelentősen megnövelné a tanárokra nehezedő nyomást, az elnök szerint ebben az ügyben még „komoly viták lesznek”.
Aki külföldre megy, fizethet
Hoffmann Rózsa megerősítette azokat a sajtóban megjelent értesüléseket is, amelyek szerint a felsőoktatásban tanulókkal az egyetemre jelentkezés pillanatában szerződést kötne az állam, hogy itthon maradásukat biztosítsa. Az eredetileg Pokorni Zoltán nevéhez fűződő felvetésről az államtitkár kifejtette: a felsőoktatásba jelentkezőkkel egy a „feltételeket tisztázó” szerződést kötnének, amely szerint ha valaki a diploma megszerzése után külföldön vállal állást, annak utólag kell fizetnie taníttatása költségeit. Hoffmann szerint elvárható, hogy a fiatalok tevékenységükkel visszaadjanak valamit annak a közösségnek, amely biztosította képzésük anyagi feltételeit. Az államtitkár elmondása szerint mindezt az idén várható felsőoktatási törvényben fogják szabályozni, a részletek még kidolgozás alatt állnak.
