Mario Montiból sem lett messiás
Enyhén szólva sem hozott tartós megnyugvást a pénzpiacokon az a hír, miszerint vasárnap este hivatalosan is a neves közgazdászt, Mario Monti volt uniós biztost bízta meg az olasz államelnök a kormányalapítással. A főbb európai részvényindexek a kezdeti feléledés után délutánra már egy-két százalékos mínuszban voltak, az euró pedig csaknem egy százalékot gyengült a dollárral szemben.
Romlott a helyzet a kötvénypiacokon is, ahol az olasz állam tegnap – a múlt héthez hasonlóan – csak lényegesen drágábban tudott pénzhez jutni. Az államkincstár hárommilliárd euró értékben adott el ötéves lejáratú kötvényeket 1,47 százalékos túljegyzés mellett, cserébe azonban 6,29 százalékos hozamot volt kénytelen bevállalni. Ez a legmagasabb érték az euróövezeti tagság kezdete óta – októberben például még „csak” 5,3 százalékos yield mellett keltek el a hasonló futamidejű papírok. Emelkedtek a hozamok a másodlagos piacokon is: a tízéves államkötvényeknél délutánra 6,7 százalék fölé nőtt a mutató a reggeli 6,33-ról a Bloomberg adatai szerint. Igaz, az Európai Központi Bank beavatkozásának köszönhetően a múlt heti rémálomhoz képest enyhült a nyomás – akkor 7,5 százalékig szöktek fel a tízéves papírok hozamai.
Elemzők szerint az emelkedést az okozza, hogy a befektetők továbbra is óvatosak az olaszországi fejleményeket illetően, és egyelőre nemigen tér vissza a bizalmuk a lassuló gazdaságú és súlyosan eladósodott ország iránt. Egyúttal figyelmeztettek arra, hogy az aukciók sorozatosan olyan jelentős hozamemelkedést mutatnak, amely hosszú távon aligha fenntartható.
A bizalom helyreállását némileg segíthetné a Monti-kormány mielőbbi felállása, amelyre olasz lapértesülések alapján már ezen a héten sor kerülhet. Az új kormányfő – aki tegnap és ma egyeztetett a pártok, a szakszervezetek és a munkaadók vezetőivel – állítólag elsősorban szakértőket, nem pedig politikusokat ültetne a miniszteri székekbe, és a La Repubblica szerint már újabb, 25 milliárd eurós megszorításon töri a fejét – a legutóbbi takarékossági csomagot épp a hétvégén fogadta el az olasz parlament.
Betét helyett dunyha: összeomlástól rettegnek a görög bankok
Egyre nagyobb likviditáshiánnyal küzdenek a görög pénzintézetek amiatt, hogy a lakosság pánikszerűen menekíti ki a betéteit. A görög központi bank statisztikái szerint a kereskedelmi bankok betétállománya 183,2 milliárd euróra olvadt szeptemberre a 2009 végi 237,5 milliárdról, ez több mint 20 százalékos csökkenés. Ennek fele a 2011. január utáni időszakra esik, és csak szeptemberben mintegy ötmilliárd eurót vontak ki a görögök bankjaikból. A Handelsblatt úgy tudja, a trend októberben és novemberben tovább erősödött, és ma már jóval 180 milliárd euró alá süllyedt a betétállomány. A kivont pénzek jelentős részét, de kevesebb mint a felét külföldre viszik a hellének, sokan azonban otthon tartják a megtakarításaikat. A pénzkivonás életveszélyes fejlemény a kereskedelmi bankok számára, amelyek egymásnak szinte már nem is kölcsönöznek, így gyakorlatilag csak a görög központi banktól számíthatnak segítségre. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az 50 százalékos haircut a nemzetközi magánhitelezők mellett a görög bankokat is sújtja, amelyeknek 25-30 milliárd euróra lehet szükségük az ebből származó veszteségek fedezésére.
