Közélet

Kósa: minden szentnek maga felé hajlik a keze, de ha nincs keze…

A tények azt igazolják, hogy a választókerületek új felosztása nem befolyásolja a választás eredményét - jelentette ki Kósa Lajos, az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

A fideszes képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a  választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.

Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Ilyen a budapesti XII. kerület és a II. kerület, ahol a jobboldal győzött, akkor is, amikor lavinaszerű volt az MSZP győzelme, és ilyen a XIII. kerület két egyéni körzete, ahol akkor is a baloldal nyert, amikor a jobboldal mindent vitt - tette hozzá. Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni.

"Persze lehet azt mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez igaz is, de, hogyha a szentnek nincs keze, akkor nem tud maga felé hajlani" - fogalmazott. A politikus - aki tíz fideszes képviselőtársával, köztük Lázár János frakcióvezetővel együtt jegyzi a javaslatot - hangsúlyozta: nem arról beszél, hogy van ilyen szándék, de mindegy is, hogy van-e vagy nincs, mert az mindenképpen megbicsaklik.

  Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt. A fideszes képviselő a választókerületek újraszabályozását indokolva azt is hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet mindenképpen tarthatatlan, mert a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek és erre az Alkotmánybíróság is felhívta a parlament figyelmét. Hozzátette: másrészt a területi felosztás most egy olyan belügyminisztériumi rendeleten alapul, amely a szavazókörök számát sorolja fel, holott azóta már számtalanszor megváltozott a körzetek száma, így lényegében ma a szokásjog jelöli ki a választókörzeteket.

választójog választási rendszer körzet Kósa
Kapcsolódó cikkek